Azzal, hogy az EU állam- és kormányfői elutasították Theresa May brit miniszterelnök kormányának brexitstratégiáját, nőtt az esélye annak, hogy az Egyesült Királyság válási megállapodás nélküli szakad ki az unióból, aminek főként a szigetország gazdasága inná meg a levét - véli Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) európai ügyekkel foglalkozó publicistája. Szerinte az uniós vezetők úgy gondolták, hogy a britek mindenáron el akarják kerülni ennek a katasztrofális forgatókönyvnek megvalósulását, ezért döntöttek így salzburgi informális csúcsértekezletükön szeptember közepén.

Megszólalt Merkel

QP | Quality Placement

Csakhogy ezzel vakmerően nagy kockázatot vállaltak. A publicista megérzését látszik alátámasztani, hogy a hét elején Angela Merkel német kancellár pártja, a konzervatív CDU vezetői kifogásolták, a brit javaslat kíméletlen elutasítását a salzburgi csúcson. Ezt meghallva Merkel a szigetország és a kontinens barátságának megóvásáról beszélt és optimistán nyilatkozott a megállapodás lehetőségéről.

Talán nem lehet teljesen szabadon átjárhatónak megtartani az ír-észak-ír határt, de modern technológiával a vám- és egyéb ellenőrzéseket el lehet terelni a fizikai határról (például a vállalatok telephelyeire), amivel meg lehet könnyíteni a dolgot - csatlakozott Michel Barnier EU-s főtárgyaló korábbi felvetéseihez.

Eközben Emmanuel Macron francia államfő keménykedett: kijelentette, hogy az eredeti terveknek megfelelően októberre kellene megállapodni a feleknek. A párizsi kormány hamarosan egy sor vészforgatókönyvet terjeszt elő a brit-francia szállítási kapcsolatok és határviszonyok rendezésére vonatkozóan arra az esetre, ha nem jönne létre időben a válási megállapodás az Egyesült Királyság és az EU között.

Félreértik egymást

Az FT publicistája szerint azért jutottak a szakadék szélére a brexittárgyalások Salzburgban, mert a felek félreértik egymás szándékát és lehetőségeit. Theresa May miniszterelnök, akárcsak elődei azt hiszi, hogy kihasználhatja az európai vezetők nézeteltéréseit, és az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazva kikaparhatja, kimazsolázhatja a legjobb megállapodást országának, ám téved. Az uniós politikusok viszont valahogy nem akarják észrevenni, hogy tárgyalópartnerüknek meg van kötve a keze: nem léphet hátra a 2016-os népszavazás brexit melletti döntésétől.

Jogosan fogalmazták meg kétségeiket May stratégiájával szemben, amely az áruforgalom terén bent tartaná az uniós piacon az Egyesült Királyságot, míg a gazdaság más szegmenseiben nem. Ez valóban szétszakítaná az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az munkaerő szabad áramlásának elvi négyesét. Ezzel együtt Münchau szerint nem kellett volna a tervet a kukába dobniuk.

Ezzel ugyanis beszorították May abba az utcába, hogy mereven ragaszkodjon a saját elképzeléséhez, arra játsszon, hogy az EU végül meghátrál, mert a válási megállapodás nélküli szakítás a kontinensen is rengeteg munkahelyet szüntetne meg és lefaragná például Hollandia és Németország masszív külkereskedelmi többletét Nagy-Britanniával szemben. Kicsit kozmetikázhat brexittervén és át is keresztelheti, ám a lényeg az, hogy kihasználja a nyomást, amit a 2019. márciusi formális brit kilépési határidő gyakorol tárgyalópartnereire.

Nincs esély

Semmilyen brexitmegállapodás nem jöhet létre addig, amíg az EU úgy véli, hogy a szigetország végül mindenáron el akarja majd kerülni a katasztrofális következményekkel járó kilépést az unióból, és elfogadja legalább a norvég modellt, azaz a kvázi EU-tagságot, vagy akár vissza is vonja kilépési szándékát.

Ha ezzel szemben elállna ettől, tudomásul venne akár egy olyan válási megállapodást, amely sérti az egységes európai piac alapelveit, akkor egyben nyitva hagyhatná az ajtót a briteknek, hogy a belátható jövőben visszalépjenek az unióba - véli az FT publicistája -, hiszen fél lábbal ott maradnának. Elfogadhatná például, hogy nem kell minden tagállamnak bevezetnie az eurót - ez volt az Egyesült Királyság egyik fő követelése korábban.

Novemberben választás?

A brit konzervatív párt jövő heti kongresszus előtt a Konzervatív Párt brexiter képviselői támogatnak egy ellentervet a kormány stratégiájával szemben, amely a párt egyik agytrösztjénél készült - adta hírül a Bloomberg. A koncepció lényege, hogy az Egyesült Királyság egyszerűsített szabadkereskedelmi megállapodást kötne az áruk forgalmára az EU-val, majd a 2019. márciusi kilépés utáni 21 hónapos átmeneti periódusban kidolgoznák ennek részleteit.

Az elképzelést támogatja David Davis, volt brexitügyi és Boris Johnson volt külügyminiszter, akik azért léptek ki a kormányból, mert ellenezték a miniszterelnök stratégiáját, valamint Jacob Rees-Mogg, az euroszkeptikus tory képviselőcsoport hangadója. Eközben a kormányon belül egyelőre nem vitatják May politikáját, miszerint ki kell tartani az eddigi brexitstratégia mellett, sajtóértesülések szerint két héten belül várnak előrelépést a párton belüli, illetve az EU-val folytatott vitában. A kormánypárton belüli harc ezzel együtt erősíti az esélyét annak, hogy kihívják a miniszterelnököt, ami novemberben előrehozott választásokhoz vezethet az Egyesült Királyságban.

Kombinálni kéne!

Ezzel egyidejűleg a szigetország EU-párti politikai csoportja is csak arra koncentrálnak, hogy így vagy úgy elkerüljék a válást. A visszalépés lehetősége csak egy távoli opció a számukra, inkább játszanának arra, hogy a katasztrofális kilépés lehetőségével a háttérben kierőszakolnak egy második függetlenségi népszavazást, amin legyőzik a brexithívőket.

Ha viszont veszítenének egy ilyen referendumon - amit sanszossá tesz, hogy a kilépéspárti szavazókat meg lehetne győzni arról, hogy vállaljanak áldozatot a függetlenségért, amire legutóbb szavaztak -, akkor egy emberöltőre elveszhet az újabb brit EU-tagság esélye. Az uniós vezetők még egy szimpla kereskedelmi egyezményről sem tárgyalnának a brit féllel, ha a szavazók kétszer fordítanának hátat az EU-nak.

Összességében May nem tehet mást, mint hogy a szakadék szélén táncol, aminek az lehet vége, hogy országával együtt beesik oda, magával rántva az unió gazdaságának egy részét is. Ha nem lesznek előrehozott választások és kormányváltás az Egyesült királyságban és nem változik az EU-s vezetők álláspontja, fel kell készülnünk a válási megállapodás nélküli durva szakítás lehetőségére - véli az FT publicistája.

Bekeményít az ellenzék is

A Munkáspárt napokban folyó kongresszusán várhatóan úgy dönt, hogy képviselői nem szavazzák meg a parlamentben a kormány brexittervét, ha az nem lesz összhangban az elképzeléseikkel. Ha ehhez elég EU-párti tory képviselői is csatlakozik, akkor bevihetnek egy pofont a kabinetnek, ami után előrehozott választás kiírását fogják követelni. Ha a miniszterelnök nem hajlandó erre, akkor népszavazást fognak kezdeményezni a koncepcióról. Azon egyelőre vita van, hogy az ezen részt vevők voksolhatnának-e arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Királyság mégse lépjen ki az EU-ból vagy csak a brexit konkrét formáról nyilváníthatnának véleményt.

A fotó forrása: Szabó Dániel/Napi.hu