Abe Sindzó, aki európai körútja keretében csütörtökön David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyalt Londonban, a találkozó után tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: Nagy-Britanniában hozzávetőleg ezer japán vállalat 140 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és sokan közülük éppen azért hoztak létre brit érdekeltségeket, hogy innen elérjék az EU egységes belső piacát is.

Abe alig burkolt utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia aligha számíthat külön kereskedelmi megállapodásra Japánnal, ha kilép az EU-ból. Kijelentette: a japán kormány elsősorban az Európai Unióval mint nagy kiterjedésű gazdasági térséggel kíván kereskedelmi tárgyalásokat folytatni, nem külön-külön egyes európai országokkal.

Mekkora a tét?

Néhány napon belül ez a második hasonló, Nagy-Britanniának címzett figyelmeztetés egy gazdasági nagyhatalom részéről. Barack Obama amerikai elnök április végi londoni látogatásán többször is komoly feltűnést keltő, nyílt utalásokat tett arra, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, akkor - a kilépést pártoló tábor érvelésével ellentétben - nem számíthatna egyhamar külön kereskedelmi megállapodásra az Egyesült Államokkal. Obama is azt mondta látogatását záró sajtóértekezletén, hogy az Egyesült Államok az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig "a sor végére kerülne", és öt-tíz évbe is beletelhet, mire sikerülne kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal.

A japán kormány már az EU-népszavazási terv három és fél évvel ezelőtti bejelentése után nem sokkal figyelmeztetést küldött Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amely annak idején kiszivárgott a brit sajtóhoz, az állt, hogy a japán cégek "újragondolhatják" brit érdekeltségeik sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban. A levélben Tokió felhívta a brit kormány figyelmét arra is, hogy a japán vállalatok több munkahelyet teremtettek Nagy-Britanniában, mint bárhol másutt Európában.