A brit kormány nem hajlandó olyan becsléseket közölni, amelyekből kiderülne, milyen gazdasági következményei lennének Boris Johnson miniszterelnök és az európai uniós vezetők brexitmegállapodásának. Ezért a londoni parlament képviselői úgy fognak szavazni az egyezségről október 19-én, hogy nem látják tisztán döntésük gazdasági következményeit - írta a Business Insider.

A magyarázat egyszerű: egy a brit kormánynak tavaly novemberben készült háttérszámításból kiderül, hogy ez a brexitmegállapodás sokkal nagyobb gazdasági kárt okozna az Egyesült Királyságnak, mint az előző kormányfő, Theresa May válási egyezsége.

QP | Quality Placement

A Johnson-féle tervnek ugyanis az a következménye, hogy a szigetország gazdasági értelemben sokkal nagyobb távolságra kerülne az EU-tól, mint May brexitterve esetén. Az előbbi kivinné a jelenlegi kereskedelmi és vámkeretek közül az Egyesült Királyságot, míg az utóbbi azzal számolt, hogy az ország hosszú ideig az EU vámunióján belül maradna (és ezen belül Észak-Írország az ír-északír jelképes voltának fenntartása érdekében az uniós egységes piacnak is része maradna).

Meglenne az ára

A londoni vezetés nem látja szükségét, hogy nyilvánosságra hozzon olyan számításokat, amelyek összehasonlítanák a kétféle brexitmegállapodás gazdasági hatásait - derül ki Sajid Javid brit pénzügyminiszter szavaiból. Az ellenzék természetesen ennek ellenkezőjét akarja: Hilary Benn munkáspárti parlamenti képviselő az alsóház brexitügyi bizottságában megszavazta az kérést, hogy a kormány álljon elő valamilyen becsléssel ezzel kapcsolatban.

Friss számítások híján be kell érnünk a tavaly novemberben készült jelentéssel, amelynek egyik forgatókönyve lényegében megfelel annak brexitforgatókönyvnek, amiről a brit miniszterelnök most megegyezett EU-s kollégáival. E szerint mind a gazdasági növekedésre, mind a reálbérekre, mind az államadósságra érzékelhetően nagyobb csapást mérne az a fajta brexit, amit Johnson akar, mint amilyet May tervének elfogadása eredményezne.

A Johnson-féle megoldás 6,7 százalékkal mérsékelné az éves gazdasági növekedést ahhoz képest, mint ha az Egyesült Királyság az EU tagja maradna, míg a May-féle kevesebb mint egy százalékot faragna le ebből. A válási megállapodás nélküli brexit esetén majdnem tíz százalék lenne a mínusz.

Akadálypálya

Más elemzések hasonló következtetésre jutottak. A Guardianon megjelent becslés szerint a Johnson-féle brexit 2,5 százalékkal mérsékelné az átlagos személyes jövedelmeket az uniós tagság fenntartásához képest, míg a May-féle csak 1,7 százalékkal, igaz, a válási megállapodás nélküli brexit 3,3 százalékos visszaesést okozna. Az egy főre eső GDP esetén -6,4, -4,9, illetve -8,1 a három adat ebben a sorrendben.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a vámhatárok felállása miatt lelassulna és megdrágulna a szigetország kereskedelme az EU-val, messze legnagyobb kereskedelmi partnerével, míg a vámuniós tagság fenntartása esetén akadálymentes maradna. További időveszteséget és kiadásokat okozna, hogy az Egyesült Királyságnak - kilépve a vámunióból - a világ minden országával újra kellene tárgyalnia külkereskedelmének egyezségeit.

Zsebre menne

A brit kormány 2018-as háttérelemzése szerint a Johnson-féle terv nagyon komoly veszteséget okozna az átlag embereknek. Átlagosan 6,4 százalékkal csökkenne a reálbérük, azaz ennyivel kevesebbet kapnának a pénzükért ahhoz képest, mint ha a szigetország nem lépne ki az EU-ból. A May-fele egyezség azonban megint csak kevesebb mint egy százalékos veszteséggel járna, míg a válási megállapodás nélküli brexit tízszázalékos reálbércsökkenést okozna.

Ennek hátterében az uniós kilépés okozta gazdasági gondok állnak. A különbség az, hogy a Johnson tervében szereplő új EU-brit kereskedelmi megállapodás rosszabb lenne a May-tervnél, amely fenntartaná a vámuniós tagságot, bár a legrosszabb a megállapodás nélkül brexit lenne, amelynek esetén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő vámok lépnének életbe.

A lassúbb gazdasági növekedés miatt a kormánynak vagy több hitelt kellene felvennie a működéséhez, vagy jelentősen vissza kellene fognia a közkiadásokat, köztük a szociális juttatásokat és az infrastrukturális fejlesztéseket. A következő tizenöt évben a Johnson-terv megvalósulása esetén 3 százalékkal nőne a GDP-hez viszonyított államadósság, míg a May-féle megállapodás esetén csak 1,5, a válási egyezség nélküli brexit esetén viszont több mint 4 százalékkal.