A Foxconn vállalat gyárában – ahol többek között az Apple iPadjét, és több más high-tech szerkezetet is gyártanak – látványosan megemelkedett öngyilkossági arányra, és a Honda kínai gyárában történt méretes sztrájkra is egyféleképpen reagáltak a munkaadók: a Foxconn-nál 30 százalékkal, a Hondánál pedig 24 százalékkal növelték a béreket. Ez nem új jelenség: a Financial Times által megkérdezett elemzők szerint Kína észak-keleti régiójának gyáraiban átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a bérek az utóbbi 12 hónapban. Közgazdászok szerint Kína az utóbbi harminc év népesedési politikájának köszönhetően hamarosan elér a "Lewis-fordulóponthoz": ez az a pillanat, amikor a mezőgazdasági szektorból már nem lép be a korábbi munkaerő-felesleg az iparba, ami miatt a korábbi bérek tarthatatlanná válnak, így nagy arányú béremelkedés következik. Míg az utóbbi évtized nagy részében 2-7 százalékkal nőttek az ipari bérek, addig 2009-ben 16 százalékkal ugrottak meg. A kínai gazdaságpolitika nem feltétlenül örül ennek a fejleménynek, hiszen az utóbbi évtizedben éppen azért nem hevült túl a gazdaság, mert a bérek kevésbé növekedtek, mint a termelékenység. Ugyanakkor a bérnövekedéssel végre beindulhat a kínai fogyasztás is – ami a kínai gazdaságpolitika hosszú távú célja, és nem utolsósorban a világgazdaság kiegyensúlyozódásához is vezethetne.
QP | Quality Placement