Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton a parlament felsőházának jóváhagyását kérte ahhoz, hogy fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Putyin egyebek között az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetre, az ott élő orosz állampolgárok életét érő fenyegetésre hivatkozott. Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Putyin államfő kérelmét.

Prága nyugtalan

Nyugtalanságának adott hangot szombaton a cseh külügyminisztérium az orosz hadsereg egységeinek Ukrajnával kapcsolatos manőverei miatt.  "A Cseh Köztársaság külügyminisztériuma nagyon figyelmesen követi az ukrajnai helyzet alakulását, és mélyen nyugtalanítják az Orosz Föderáció fegyveres erőinek ukrán területen történő csapatmozgásairól szóló információk" - olvasható a cseh külügy szombaton délután kiadott nyilatkozatában.

A prágai külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy "szükségesnek tartja Ukrajna területi épségének megőrzését, valamint az ország szuverenitásának és határainak tiszteletben tartását". A nyilatkozatban Csehország támogatásáról biztosítja az új ukrán kormánynak a helyzet lecsillapítására és stabilizálására irányuló igyekezetét. "Csehország továbbra is kész konkrét projektekkel hozzájárulni Ukrajna jövőbeni jólétének megalapozásához" - áll a nyilatkozatban, amelyet a külügyminisztérium honlapján hoztak nyilvánosságra.

Martonyi is aggódik

Nagyon nagy aggodalommal figyeljük a Krím felszigettel kapcsolatos fejleményeket, és meg fogjuk hozni a szükséges intézkedéseket - reagált a kárpátaljai látogatáson tartózkodó Martonyi János külügyminiszter szombaton Beregszászon arra hírre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a orosz parlament felsőházának jóváhagyását kérte fegyveres erő alkalmazásához Ukrajnában.

Az MTI érdeklődésére a magyar diplomácia vezetője kifejtette: nem kell azonnali következtetéseket levonnunk az üggyel kapcsolatba, de minden szükséges intézkedést meg kell hoznunk. Megismételte: nagyon nagy aggodalommal követi a fejleményeket. Hozzátette: bízik abban, hogy a helyzet nem éleződik tovább, és nem folytatódnak tovább azok a lépések, amelyek nem, vagy nehezen egyeztethetők össze a nemzetközi kötelezettségekkel.

Szombarton a Külügyminisztérium közleményben jelentette ki: aggodalommal figyeli a Krím félszigeten kialakult helyzetet és a jelentős orosz csapatmozgásokat. A közlemény felidézte, hogy a visegrádi négyek külügyminiszterei pénteki ukrajnai látogatásuk során mind a kijevi kormány vezetőitől, mind a donyecki régió politikai vezetésétől azt kérték, hogy minden érintett fél tartózkodjon az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek.

A Külügyminisztérium álláspontja szerint a Krím-félszigeten kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti Ukrajna területi egységét és így a térség békéjét és biztonságát. A tárca hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

Az operatív törzs elemez

Az ukrán helyzettel kapcsolatos magyarországi intézkedések összehangolására létrehozott operatív törzs folyamatosan elemzi az információkat, értékeli az eseményeket, és ha a helyzet indokolja, megteszi a szükséges intézkedéseket - közölte Csizmadia Tamás, a Belügyminisztérium szóvivője szombat délután az MTI megkeresésére.

Orbán Viktor miniszterelnök január végén, az ukrán válság miatt összehívott rendkívüli budapesti V4-csúcsot követően jelentette be, hogy az ukrajnai helyzet miatt operatív törzs létrehozására kérte Pintér Sándor belügyminisztert, és arra utasította, "készítse fel az országot arra a helyzetre, hogyha Ukrajnában a dolgok nem a kedvező kibontakozás irányába mutatnak".

Az operatív törzs február 20-i ülése után azt írta közleményében: a testület feladata, hogy a kormány az ukrajnai helyzettel összefüggő döntéseit előkészítse és a tagszervezetek munkáját koordinálja. Az ülésen részt vevő szervezetek, így például a rendőrség, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Mentőszolgálat és más érintett szervezetek felkészültek az ukrajnai válsággal kapcsolatos esetleges események kezelésére - tették hozzá.

Románia agressziónak tekinti az ororsz katonai jelenlétet

Románia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén - közölte szombaton Traian Basescu román államfő a krími fejleményekre reagálva. Basescu közleményében jelezte: elvárja, hogy a Krím félszigeten zajló orosz csapatmozgások szigorúan tartsák be az - Ukrajna szuverenitását és területi épségét garantáló - 1994-es Budapesti Memorandum előírásait, és az orosz-ukrán kétoldalú egyezményeket.

Basescu úgy vélekedett: a krími regionális közigazgatás és az ukrán állam közti nézeteltéréseket nem lehet erő alkalmazásával rendezni, egyedül az alkotmányos keretek közti párbeszéd és a nemzetközi kisebbségvédelmi normák betartása hozhat megoldást. A román külügyminisztérium is közleményben mutatott rá szombaton: a térség stabilitását és biztonságát csak Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartásával lehet megőrizni.

A krími válság miatt Basescu szombat estére összehívta a román nemzetbiztonsági tanácsot.