Fazekas Dóra és Hidi János, a Cambridge Econometrics Hungary elemzői

Befektetői körökben nagy várakozás előzte meg két jelentős szervezet júniusra beharangozott bejelentését a globális klímaváltozás várható hatásairól és a lehetséges forgatókönyvek alapján tervezett lépésekről. A várt bejelentések irányt mutattak volna a karbonsemlegességért folyó versenyben és magukban hordozták volna annak lehetőségét, hogy a pénzügyi és befektetői körök végre egységesen, azonos elképzelések mellett aktivizálják magukat a kérdésben, melynek kapcsán eddig jelentősen eltérő módon ítélték meg saját szerepüket, felelősségüket és mozgásterüket.

Volna.

Véleményünk szerint ugyanis a bejelentések két súlyos hibát tartalmaznak: túl optimistán látják a karbonsemlegességre történő átálláshoz rendelkezésre álló időt és szintén túl optimistának tűnnek abban, hogy mennyire lehet a szükséges változásokat szabályozott módon végigvinni.

De mi is történt pontosan, kik szólaltak meg és mit tartalmaznak a bejelentéseik?

Először a 91 jegybank és pénzügyi felügyelet összefogásával a pénzügyi rendszerek zöldítésére létrehozott nemzetközi hálózat (Network for Greening the Financial System – NGFS) adta ki a klímaváltozás kezelésével kapcsolatos elképzeléseit, majd az Egyesült Királyság jegybankja, a Bank of England (BoE) hozta nyilvánosságra a 2021-ben elvégzendő klímastresszteszthez használt forgatókönyveit (Climate Biennial Exploratory Scenarios – CBES). Két olyan nagy tiszteletben álló szervezetről van szó, melyeknek iránymutatásait a globális pénzügyi és befektetői körök árgus szemekkel figyelik és beépítik a maguk terveibe.

Az NGFS legújabb várakozásaiban hatféle akciótervet vázol fel, melyek többek között „korai”, „rendezett” és „ambiciózus” terveket is tartalmaz a jelenlegi tendenciák és szabályozások mentén várt 3 Celsius-fokos globális felmelegedés kezelésére. A BoE frissített publikációja pedig a „korai cselekvés”, „késői cselekvés” és „addicionális lépések nélküli” cselekvési terveket vizsgálja meg, nagyjából az NGFS-éhez hasonló feltételezések mellett.

Véleményünk szerint ezzel eltántorítják a globális szereplőket (a pénzügyi területen és azon kívül is), hogy a korai és ambiciózus programokat kövessék a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartására és általánosságban is leértékelik a korábbi átalakulásban rejlő veszélyeket és lehetőségeket.

Kifejezetten örvendetes, hogy a világ legbefolyásosabb központi banki szereplői felállítják a maguk globális sztenderdjeiket a klímaváltozással kapcsolatban. A globális pénzügyi piac számára így világos, egyértelmű üzenetet küldenek, hogyan foglalják bele a klímaváltozással kapcsolatos veszélyeket és lehetőségeket a befektetési döntésekbe.

Túlzottan optimisták

Az viszont aggodalomra ad okot, hogy az NGFS hat forgatókönyve közül kettő, és a Bank of England „késői cselekvés” forgatókönyve is túlzottan optimisták. A Cambridge Econometrics saját kutatásait kiegészítettük a holland pénzügyi kockázatelemző cég, az Ortec Finance elemzéseivel, és ezek alapján látszik, hogy mindkét nagy tekintélyű szereplő túlbecsüli az átállásra felhasználható időt és azt, hogy mennyire szervezetten lehet a változásokat bevezetni.

E forgatókönyvek mind abból indulnak ki, hogy elégséges, ha az igazán lényegi átalakulások csak 2030 után kezdődnek meg. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartják, hogy a század végére várható globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt tudják tartani. Ezzel azonban az átalakítások kezdetének céldátumát kitolják az átlagos befektetési tervezés mostani horizontján túlra és a jelenlegi politikai választási ciklusok utáni időszakra. Ezáltal gyengítik pénzügyi szereplők hozzáállását, hogy kellő sürgősséggel lépjenek a szükséges módon.

A forgatókönyvek alapjául szolgáló feltételezések túlzottan optimisták továbbá abban is, hogy mennyi ideje van az emberiségnek a karbonsemleges átállásig, milyen gyorsan vihető végbe egy ilyen átállás, és hogy az átállás mennyire lehet tervszerű (nem veszik figyelembe ugyanis a pénzügyi piacokon megjelenő sokkhatásokat és a befektetői hangulat szélsőséges változásait, melyeket maga az átalakulás válthat ki).

Jön az átalakítások elodázása?

Nehezen találunk az emberiség történelmében korábbi példát ilyen nagymértékű pénzügyi, gazdasági és társadalmi változásra, ami ennyire rövid időszak alatt kell, hogy megtörténjen. Emiatt erősen megkérdőjelezhető a tervezett, késői cselekvésre alapuló forgatókönyvek realitása.

A mostani bejelentéseikkel az NGFS és a BoE tulajdonképpen áldásukat adják az átalakítások elodázására, így a pénzügyi befektetői körök jelenlegi tervezési idején kívülre tolják a szükséges lépések megkezdését.

Véleményünk szerint ezzel eltántorítják a globális szereplőket (a pénzügyi területen és azon kívül is), hogy a korai és ambiciózus programokat kövessék a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartására és általánosságban is leértékelik a korábbi átalakulásban rejlő veszélyeket és lehetőségeket.

Fazekas Dóra és Hidi János, a Cambridge Econometrics Hungary elemzői