Gyakorlatilag el sem indult még az év, de már komoly botrányok övezték a 2020-as amerikai elnökválasztás utáni hatalomátadási folyamatot. Pontosabban a felfordulást az okozta, hogy Donald Trump elnök az utolsó percekig azt hangoztatta, hogy a választást elcsalta a Demokrata Párt, Joe Biden pedig nem lehet elnök. A Washington Post január 3-án közölt egy hangfelvételt, amelyen Trump arról győzködte a csatatér állam, Georgia kormányzóját, hogy találjon 11 780 szavazatot. 

De az igazi demokratikus válság csak ezután történt: január 6-án hitelesítette volna a Kongresszus és a Szenátus az előző évi választási eredményeket. Ted Cruz texasi szenátor - aki négy éve még Trump kihívója volt még a Republikánus Párt előválasztásán - több másik politikussal együtt jelezte, hogy nem fogadja el Georgia, Pennsylvania, Michigan és Nevada államok elektorainak szavazatait. Aznapra végül Trump összehívta híveit, akiket feltüzelt, hogy ne fogadják el a választás eredményeit, így egy tömeg elindult a Capitoliumhoz, majd betörtek az épületbe épp akkor, amikor a választás eredményét hitelesítették. A képviselőket és szenátorokat sorban mentették ki az épületből, de a zavargásban így is meghalt négy ember, végül több mint száz embert - köztük a Qanon sámán néven mémsztárrá váló egyik fanatikust - őrizetbe vették.

Később a Szenátus is hitelesítette Biden győzelmét, aki végül január 20-án le is tette hivatali esküjét, majd azzal kezdte a napot, hogy sorra vonta vissza Trump vitatott törvényjavaslatát. Közben a volt elnök ellen vádemelési eljárás indult, amelyet ugyan a felsőház kétharmada nem fogadott el, így nem lett kizárva abból, hogy újrainduljon az elnöki posztért a jövőben, de azóta is több nyomozás és vizsgálat zajlik a zavargások miatt.

De a Facebook és a Twitter így is kitiltotta felületeiről Trumpot.

Magyarországon elindult az oltási program és a vakcinaportyázás

Már 2020. december 26-án megérkeztek az első adag vakcinák Magyarországra, de az egészségügyi dolgozók szervezett oltása igazán januárban indult be. A Pfizer/BioNTech készítménye volt az első oltóanyag, amellyel nagy tételben rendelkezett az ország, de a kormány már Oroszországból és Kínából is elkezdett vakcinákat szerezni.

Január 12-én már a kínai Sinopharm-oltóanyag megvásárlásáról meg is állapodtak Pekinggel, majd a szerződést is aláírták a hónap végén. Míg január 19-én Oroszországban az is eldőlt, hogy Szputnyik V. is érkezni fog.

A kettő beszerzés körül belpolitikai és orvosszakmai vita is kialakult: az Európai Gyógyszerügynökség egyiket sem vizsgálta be, és az is egyértelműnek látszott az első perctől kezdve, hogy az Európai Unión belüli utazásra ezek a készítmények nem lesznek jók. A vita másik vonala az volt, hogy egyik készítményről sem állt még rendelkezésre befejezett 3. Fázisú kutatási eredmény. A kínai kísérlet részeredményei ismertek voltak, ebből az derült ki, hogy ott a 18-59 év közötti korosztályra tesztelték az elöltvírusos készítményt, de a 60 év felettiekre nem. A magyar kormány viszont pont az idősek oltására akarta, majd használta is az oltóanyagot.

A világon az oltási programok elindultak, de már voltak jelek arra, hogy a koronavírus-járványtól egyhamar még nem búcsúzunk: január 26-án az azonosított fertőzöttek száma már átlépte a 100 milliót. A 2020 decemberében azonosított brit mutáns - szaknéven B.1.1.7-es variáns - szépen lassan dominánssá kezdett válni Európában és az Egyesült Államokban. A később alfára keresztelt vírusváltozat miatt először Ausztriában vezettek be drákói intézkedéseket: a hatályos kijárási tilalmat meghosszabbították, majd lezárták a sípályákat is. Aztán szépen sorban a többi EU-s ország is lépett, Magyarország végül februárban határozott a korlátozások meghosszabbítására, de átgondoltak olyan dolgokat, mint az esti boltzár.

Megjelent a chiphiány

Eleinte csak mínuszos hírnek tűnt, amikor januárban kiderült, hogy a világon hiány van félvezetőkből és microchipekből, de még a hónap sem ért véget, amikor az autóipar valamint a szórakoztató elektronikai gyártók is elismerték: ha nem találnak új szállítmányokat, akkor heteken belül leállhatnak a termeléssel. Később ez meg is történt, meghatározva 2021 további részében a gazdaság működését.

Napirendre került az ujgurok helyzete, újráztak a kommunista vezérek

Január 13-án az Egyesült Államok betiltotta Kína ujgurok lakta Hszincsiang régiójából származó összes gyapot- és paradicsomterméket. Az amerikai vám- és határvédelem szerint a tilalomra a kényszermunkával kapcsolatos aggályok miatt került sor. Washington - majd mellé sorakozva az EU - többször is azzal vádolta a pekingi vezetést, hogy internálótáborokat tart fenn a régióban. Ezt követően egész évben sorjáztak a Kínára kivetett gazdasági szankciók, és az arra érkező válaszok az ázsiai országból.

Észak-Koreában Kim Dzsongunt megválasztották a kommunista párt vezetőjének, így a papíron még 2011-ben meghalt apját váltotta a poszton. Vietnamban Nguyễn Phú Trọngot választották újra a helyi kommunista párt élén. Laoszban viszont Thongloun Sisoulith vette át a párt és az ország feletti tényleges hatalmat.

Közben Ugandában és Portugáliában is választásokat tartottak, mindkét helyen újráztak a hatalmon levők. Az afrikai országban Yoweri Museveni maradt az elnök, míg Portugáliában újabb mandátumot kapott Marcelo Rebelo de Sousa államfő.

Elon Musk először ért fel a csúcsra

Január 7-én Elon Musk, a Tesla társalapítója lett a világ leggazdagabb embere, 186 milliárd dollárral, megelőzve az Amazon alapítóját, Jeff Bezost. Az évben még Bezos többször visszaelőzte a különcmilliárdost, sőt, volt olyan pillanat is még, amikor az LMVH luxusdivat-konszern vezetője, Bernard Arnault volt a világ leggazdagabbja.