„Történelmi pillanatnak” minősítették az ENSZ COP27 klímavédelmi konferenciájának résztvevői, hogy elfogadták egy olyan alap létrehozását, amelyből kártérítés fizethető azoknak az országoknak, amelyeket súlyos csapások érnek a klímaváltozás következtében – írja BBC, amely pontokba szedte a tanácskozás hozadékát. Sokan arról beszélnek, hogy ilyen „áttörést” a híres COP 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás aláírása óta nem sikerült elérni.

A gazdag, fejlett országok évtizedeken át legfeljebb azt látták be, hogy anyagi támogatást kell nyújtaniuk a világ kevésbé boldog részén lévő országoknak a globális felmelegedés visszafogását szolgáló fejlesztésekhez. Arról nem volt szó, hogy kártérítést kapjanak azok az országok, amelyek a legnagyobb károkat szenvedik el a klímaváltozás okozta természeti csapások miatt. Ahogy Harjeet Singh, a Climate Action Nework civil szervezet szakértője fogalmaz: hiába kapna valaki a klímatámogatásból vásárolt napelemet, ha egy extra nagy áradás elvitte mindenét.

A helyzet azonban az, hogy ismét egy felemás döntés született, ugyanis sok a nyitott kérdés az alappal kapcsolatban. Például: mik a kritériumai annak, hogy egy ország támogatást kapjon az alaptól. Honnan és mennyi tőkével kellene feltölteni a kasszát. Az utóbbi érzékeltetésére elég összevetni az EU 60 millió eurós támogatását az idei pakisztáni árvizek 30 milliárd dollárra becsült kárával. Az azonban legalább igaz ugyanakkor, hogy az alap létrehozása elismerése annak, hogy a világ országainak szolidárisnak kell lenniük egymással, ha úrra akarnak lenni a klímaválságon.

Lehet, hogy visszalépés volt

Számos ország küldöttsége úgy érezte, hogy a tárgyalások utolsó órái nagy visszalépést hoztak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Miközben a kártérítési alap elfogadása nagy siker, legalább ekkora kudarc – és a párizsi egyezményhez képest nulla előrelépést takar –, hogy nem sikerült világos célokat megfogalmazni, amelyeket el kellene érni a klímakatasztrófa megelőzése érdekében.

Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 2025-ig el kellene érnie a csúcsát, ám ezt mint célkitűzést nem tartalmazza a tanácskozás záródokumentuma – mondja Alok Sharma a tavalyi glasgow-i COP26 értekezlet főszervezője. Emellett nincs a szövegben világos elhatározás a szén felhasználásának befejezésével kapcsolatban. Végül van egy világos hátra arc is a szövegben, amely „alacsony kibocsátású és megújuló energiákról” beszél. Ez utat nyit a földgázkitermelés fokozása előtt csak azért, mert a gáz kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

Az 1,5 Celsius-fok

Ötven-ötven százalék annak az esélye, hogy a Föld légkörének átlaghőmérséklete tartósan 1,5 Celsius-fokkal nő az ipari forradalom előtti szinthez képest 2025-ig. A szakértők biztosra veszik hogy 2031-ben átlépjük ezt a szintet. Az EU, más fejlett országok és a tengerszint emelkedése miatt veszélyben lévő szigetországok képviselői ugyan azon voltak, hogy ennek elkerülésével kapcsolatban tegyenek vállalást a konferencia résztvevői, ám hiába.

A zárónyilatkozat nem tartalmaz határidőket a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére az energiafelhasználásból. Ennek köze lehetett ahhoz, hogy a hagyományos energiahordozókkal foglalkozó iparágak képviselői igen nagy számban jelentek meg a tanácskozáson. A BBC szerint 636-an képviseltették magukat a nemzeti delegációkban és a kereskedelmi teamekben.

Bizalom a demokráciában

A tanácskozás sztárja Luiz Ignacio Lula Da Silva, Brazília frissen megválasztott államfője volt, aki – akárcsak a 2009-es hasonló értekezleten – felvillanyozta a résztvevőket azzal az ígéretével, hogy országában 2030-ra megállítják az esőerdők irtását. Emellett sokan értékelik visszatérését a hatalomba úgy, hogy a demokrácia segítheti a klímaváltozás elleni küzdelmet. Az emberek végül beláthatják, hogy olyan politikusokat kell megválasztaniuk vezetőiknek, akik elkötelezettek emellett.

Oroszországban nincs klímaváltozás

A COP-konferenciákon részt vevő orosz delegációk soha nem zavartak sok vizet, ami érthető annak tükrében, hogy az orosz gazdaság a fosszilis energiahordozók kitermelésétől és exportjától függ. A COP27-en részt vevő orosz küldöttség azonban még a korábbiaknál is szerényebb benyomást tett a jelenlévőkre - derül ki a Moscow Times cikkéből.

Valójában Oroszországban nincs egyetlen olyan politikai párt, amely komolyan venné a klímaváltozás problémáját és az állami televízió nap mint nap tagadja az ezzel kapcsolatos tudományos egyszeregyet. Az orosz média szerint nincs klímaválság, ahogy Ukrajnában sem dúl háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak.

Az orosz delegáció a konferencia helyszínén, az egyiptomi Sarn es-Sejkben kizárólag azzal volt elfoglalva, hogy az atomenergia mellett, illetve az országot sújtó gazdasági szankciók ellen lobbizzon. Mintha az előbbi felhasználásának bővítése, ami biztosítaná Oroszország energiahatalmi státuszának fennmaradását, illetve az utóbbiak elengedése megoldaná a globális felmelegedés problémáját.