Arnstein Aassve, az olaszországi Bocconi Egyetem társadalom- és politikatudományi professzora és kollégái 22 magas jövedelmű országban - köztük az Egyesült Államokban - vizsgálták a születési rátákat 2016-tól 2021 elejéig. Azt találták, hogy ezek közül hét országban statisztikailag szignifikánsan csökkent a születési ráta 2020 utolsó hónapjaiban és 2021 első hónapjaiban az előző évek azonos időszakához képest - írja a Scientific American a kutatásról.

Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában volt az egyik legnagyobb csökkenés: 8,5, 9,1, 8,4 és 6,6 százalékos csökkenés. Az Egyesült Államokban 3,8 százalékos csökkenés volt tapasztalható, de ez statisztikailag nem volt szignifikáns - talán azért, mert a világjárvány hatásai jobban eloszlottak az országban, és mert a tanulmány csak 2020 decemberéig rendelkezett amerikai adatokkal - mondja Aassve. Az eredményeket hétfőn tették közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences USA című folyóiratban.

Kapcsolódó

A születési arányszámok szezonálisan ingadoznak egy éven belül, és a tanulmányban szereplő országok közül sok országban már a világjárvány előtt is évek óta csökkenő arányszámokat tapasztaltak. De a csökkenés, amely kilenc hónappal azután kezdődött, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2020. január 30-án közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, még szembetűnőbb. "Nagyon biztosak vagyunk abban, hogy ezekben az országokban a hatás valós" - mondta Aassve.

Még akkor is, ha [korábban] lehetett egy enyhe csökkenő tendenciájuk, eléggé biztosak vagyunk abban, hogy a világjárványnak volt hatása

- kommentálta az eredményeket.

A globális világjárvánnyal kapcsolatos bizonytalanság és annak a családok gazdasági körülményeire gyakorolt hatása a legvalószínűbb oka ezeknek a tendenciáknak, feltételezi Aassve.

"Az emberek nem igazán értik, hogy mi ez a betegség - ez valami új számukra..... Sokan azt fogják látni, hogy a munkahelyi kilátásaik rosszabbak lesznek, ami a jövedelmük szempontjából is számít. Lehet, hogy nem mondanak le teljesen a gyermekvállalásról, de legalább elhalasztják, amíg nem látják, hogy kicsit jobbak az idők" - fejtegette az olasz kutató.

Az eredmények sok demográfus számára nem meglepők, akik hasonló csökkenést figyeltek meg olyan katasztrofális események után, mint a 2008-as pénzügyi válság és az 1918-as influenzajárvány. De mégis figyelemre méltók.

"A katasztrófák [utáni] általános történelmi tapasztalatok miatt mindenképpen számítottunk arra, hogy a világjárvány következtében csökken a születések száma" - mondta Philip Cohen, a Marylandi Egyetem szociológiaprofesszora, aki nem vett részt a tanulmányban. "Nem volt világos, hogy ez hogyan alakulna, ezért nagyon érdekes és fontos, hogy most kapjuk ezeket az eredményeket" - magyarázta a kutatás jelentőségét a portálnak.

Cohen saját kutatásai, amelyeket egy nemrég megjelent, de még nem lektorált tanulmányban ismertetett, kimutatták, hogy Floridában és Ohióban a világjárvány idején csökkent a születésszám. Meredekebb visszaesést talált azokban a megyékben, ahol nagyobb volt a koronavírusos esetek száma és alacsonyabb a mobilitás szintje. Cohen megjegyzi, hogy a PNAS-tanulmány 2020 decemberéig terjedő amerikai adatokat tartalmaz, és hogy az újabb számok nagyobb csökkenést mutatnak.

Ahogy a gazdaság, a gyerekvállalási hajlandóság is felpattan?

Hogy a magas jövedelmű országokban a következő hónapokban és években lesz-e jelentős visszaesés a születési arányszámokban, azt még nem lehet tudni. A korai adatok arra utalnak, hogy a 2020 júniusában kezdődött terhességekből származó születések száma a COVID-fertőzések első hullámát követően, a 2020 tavaszán súlyosan érintett országokban újra emelkedni fog. Az ezt követő hullámok azonban még több embert késleltethettek a gyermekvállalással.

A világjárvány idején kevesebb gyermeket vállaló emberek hosszú távú hatásai csak találgatások tárgyát képezik - mondja Aassve. A jelenség esetleg olyan gazdasági fellendüléshez vezethet, mint az 1918-as influenzajárványt követő húszas évek. Vagy pedig egy kétszintű fellendüléshez vezethet, amelyben egyes családok, akiket súlyosan érintett a COVID-világjárvány és annak gazdasági hatásai, kevésbé valószínű, hogy gyermeket vállalnak, míg mások, akiket kevésbé érintett, sőt, akiknek még hasznára is vált, nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermeket. Egy harmadik lehetőség, hogy a csökkenés demográfiai szempontból csak egy kis szökkenést jelent, és a népesség egészére alig lesz érzékelhető hatása.

Az új tanulmányban szereplő néhány országban, köztük több skandináv országban, Svájcban és Dél-Koreában enyhén pozitív tendenciák mutatkoztak a születési rátában, de ezek statisztikailag nem voltak szignifikánsak. Bár még túl korai lenne értelmezni ezeket az adatokat, feltételezhető, hogy az erősebb szociális védőháló ellensúlyozhatta a gyermekvállalással kapcsolatos bizonytalanság egy részét a világjárvány idején.

A kutatók a rendelkezésre álló adatok minősége miatt csak a magas jövedelmű országokat vonták be elemzésükbe. A gazdagabb országokban a fogamzásgátláshoz való hozzáférés is valószínűbb, és az ott élő nőknek nagyobb valószínűséggel vannak nagyobb lehetőségeik és ügynökségeik.

Magyarországon az egyik legnagyobb visszaesés

A magyarországi 8,5 százalékos csökkenés a születésszámokban kiemelkedően magas a fejlett világban. A helyzet azért is érdekes, mert a kormány aktívan próbálta segíteni a már gyerekvállaláson átesett családokat: moratóriumot vezetett be a hiteleseknek, támogatja a lakásfelújításukat, az év végére pedig szja-visszatérítést ígér, ha a gazdasági növekedés 5,5 százalékra emelkedik. Emellett már korábban beindultak az olyan támogatási programok, mint a csok vagy a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye.

Az adatokból látszik, hogy Magyarország éppen javulóban voltak a születési számok: megközelítette az 1000 emberre jutó 10 fős arányt - ami még mindig nem volt elégséges a természetes fogyás megállítására és a 2,1 gyerek/szülő arányszámtól is messze volt. De hiába a kiugró trend, a visszaesés most az eddig elért eredményeket is elvitte, valamint eleve nagyon alacsony volt a magyar születésszám még az EU-s átlaghoz viszonyítva is.

A 2021-es adatok nagy része még egyelőre hiányzik, de kifejezetten izgalmas lesz látni, hogy az emberek 2020 második felében, valamint az idei év elején hogyan alkalmazkodtak a bezártsághoz. Továbbá az idei április végi nyitás hatásai - amely a nyugati világban az egyik első volt - is kérdésesek még. Lehet, hogy az oltások utáni gyors szabadulás még nem ösztönözte a gyerekvállalást itthon. Kilenc hónap múlva ez a gyerek is megszületik.