A Napi Gazdaság szerdai lapszámának cikke

A hivatalos közlemények és a miniszteri nyilatkozatok alapján a nemzetközi sajtó úgy látja, az unió elégedett a görög kormány legújabb, 4,8 milliárd eurós adóemelési és bércsökkentési programjával, Brüsszel szerint ez elegendő lesz a csőd elhárításához. A pénzügyminiszterek nyilván azt remélik, határozott kiállásuk a görög gazdaság mellett elég lesz ahhoz, hogy lehetővé tegyék Görögországnak a kedvezőbb kamatozású hitelekhez jutást; nyilatkozatuk, hogy szükség esetén készek Athén segítségére sietni, az elemzők szerint egyelőre csak a verbális beavatkozást szolgálja.

　

Az Athénnal folytatott tárgyalásokat vezető Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a pénzügyminiszterek eurócsoportjának elnöke szerint az elfogadott megoldások - amelyek között nem szerepel hitelgaranciák nyújtása, de lehetővé teszik a kétoldalú hitelmegállapodásokat - nem ellentétesek az uniós alapszerződéssel, és erőteljesen ösztönöznek a piacokhoz való mielőbbi visszatérésre. Ami az esetleges pénzügyi támogatást illeti, arról az uniós országok állam- és kormányfőinek tanácsa dönt majd, ha és amikor Görögország kéri azt - nyilatkozta az Ecofin értekezleten elnöklő Elena Salgado spanyol gazdasági miniszter. A hangsúlyt azonban arra helyezték, hogy a görögöknek jelenleg nincs szükségük segítségre és nem is kérték azt.

　

Olli Rehn, a pénzügyekért felelős uniós biztos realistának minősítette a görög kormány tervét, hogy még az idén harmadával mérséklik a költségvetés hiányát, figyelembe véve azt is, hogy valószínűleg a bruttó hazai termék 2 százalékos csökkenésével kell számolni. Ez azt jelenti, hogy a deficitet a tavalyi arányról, vagyis a GDP 12,7 százalékáról ez év végére 8,7 százalékra szorítják le.

　

Egy másik, közvetve Görögországot is érintő témában, a fedezeti alapok (hedge fund) ellenőrzése és szabályozása kérdésében nem sikerült megállapodni az Ecofinon. Az ilyen alapok spekulációs tevékenységének a görögök szerint komoly szerepe van abban, hogy a csőd szélére kerültek, de más uniós országok is egyre veszélyesebbnek tartják ezek jelenlegi működését, főleg a németek és a franciák. A britek azonban - az Egyesült Államokkal egyetértésben - nem mennek bele az igényelt szigorításba, attól tartva, hogy ebben az esetben a külföldi hedge fundok elmenekülnének Londonból.

Jelentősen javította Görögország adósságfinanszírozási esélyeit, hogy a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő megerősítette az ország BBB plusz/A2 hosszú, illetve rövid lejáratú hitelbesorolását, és levette a negatív figyelőlistáról, vagyis nem készül minősítésének közeli rontására. A besorolások kilátása mindazonáltal negatív maradt. Az S&P indoklása szerint a kormány intézkedései lehetővé teszik az idei költségvetési célokat, de közleményében arra is figyelmeztetett, hogy a 2011-re, illetve 2012-re tervezett GDP-arányos hiányt (5,6 százalék, illetve 2,8 százalék) csak további lépések segítségével érhetik el.