A kérdőívet kitöltő szakemberek negyede jelezte, hogy a pénzmosás-megelőzésre fordított befektetések az elmúlt három év alatt megduplázódtak és 80 százalékuk a befektetések növekedéséről számolt be. Ezeket az összegeket elsősorban a rendszerek fejlesztésére, az ügyféladatok aktualizálására és szabályozói megfelelésre fordítják. 

Miközben a bankok jellemzően a compliance terület emberi erőforrásainak több mint felét a pénzügyi visszaélések megelőzésére fordítják, különösen fontos, hogy a szabályozói környezet változásait is integrált és automatizált megoldásokkal tudják nyomon követni.

QP | Quality Placement

A mesterséges intelligenciát is bevetik

Elsöprő többség, mintegy 90 százalék jelezte, hogy az automatizált megoldásokba irányuló beruházások képezik a pénzmosás-megelőzési tevékenység alapvető fejlesztéseit. A válaszadók fele külső szolgáltató testreszabott szolgáltatását veszi igénybe ezen a területen. Az új technológiák között egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás is, bár a humán döntést egyelőre még nem váltják ki ezek a megoldások sem.

„A szabályozói nyomás és pénzmosási trendek egyre jobban megkövetelik a komplex analitikák és technológiai megoldások előnybe helyezését. Olyan összetett pénzmosási technikák, mint például a kereskedelem-alapú pénzmosás (trade-based money laundering), ahol az illegális aktorok a nemzetközi kereskedelem bonyolultságát használják ki, nehezen lennének felderíthetők mesterséges intelligencia vagy big data elemzések nélkül.” – mondja Kaszap András, a KPMG forensic igazgatója.

A felmérés szerint külső szolgáltatók bevonásának legnagyobb kihívásai a bank meglévő rendszereivel való integrálás nehézségei, illetve a költségek. „Tapasztalataink alapján többször előfordul, hogy ilyen rendszerek és szolgáltatások megvásárlása esetén sem használják ki teljes mértékben az új technológiák által biztosított lehetőségeket, például olyan csoportszintű beállításokat alkalmaznak, amelyek nem optimálisak a hazai környezet monitorozására.”-teszi hozzá Kaszap András. ”

A bankok pénzmosás-megelőzési tevékenységének egy fontos mérőszáma a riasztások és az illetékes hatóságok felé megtett bejelentések aránya, a kérdőív kitöltői szerint ez 5 százalék alatt van. A fejlett technológiák használata jelentősen csökkentheti a fals pozitív riasztások számát is, és segíthet a szokatlan tranzakciós mintázatok felfedezésében.

Kultúraváltásra is szükség van

A felmérés megállapítja, hogy a pénzmosás-megelőzési rendszer eredményes működéséhez kultúraváltásra is szükség van: nem elég csupán a compliance területre hagyatkozni második védelmi vonalként. Ehhez szükség van az első védelmi vonal képzésére, hogy a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos ismereteik megközelítsék a második védelmi vonalban dolgozó kollégáikét.

A felsővezetés szerepe a pénzmosási kockázatok kezelésében, illetve az ehhez kapcsolódó keretrendszer jóváhagyásában szintén kritikus fontosságú lehet. „Rendkívüli mértékben növekedtek a pénzmosás megelőzéséhez kapcsolódó feladatok a nemzetközi és hazai intézményeknél egyaránt, ami a nagybankok jelentős részében a védelmi vonalak együttműködésének újragondolását teszi szükségessé – mondja Szalai Péter, a KPMG pénzügyi kockázatkezelési igazgatója. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az adatminőség kritikus szerepet játszik a védelmi vonalak együttműködésében és a válaszadók 52 százaléka szerint az adatminőség biztosítása az első védelmi vonal, vagyis az üzleti terület feladata kell legyen.

A pénzügyi visszaélések elleni küzdelem másik kritikus területe a csalásmegelőzés és a korrupció kivédése. A válaszadók 77 százaléka jelezte, hogy utóbbiban a legnagyobb nehézséget az elégtelen szabályozási kontrollok okozzák. A rendvédelmi szervek erőtlen fellépését 36 százalék említette az okok között. 

Az elemzés kitér arra is, hogy a piaci szereplők hogyan teljesítenek a pénzügyi visszaélések megelőzésének egyes részterületein. A keretrendszer, a szabályozások, a tranzakciómonitoring és a képzések területén a korábbi felügyeleti elvárások teljesítése után az újabb követelményeknek való megfelelés ad tennivalót a szakembereknek. Az ügyfélazonosítás és az adatkezelés területén a kiszabott bírságok arra engednek következtetni, hogy a korábbi elvárások sem teljesültek maradéktalanul, így a fokozódó hatósági szigor újabb kihívások elé állítja a bankokat.

Mit tehetnek a bankok a szabályozói kihívásoknak való megfelelés érdekében?

Rendkívül fontos az adatkezelési képességek és az IT infrastruktúra fejlesztése. A hatékony adatgyűjtés és az új technológiák, mint a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás használata jelentősen növelheti a compliance erőforrások felhasználásának hatékonyságát.

A naprakész belső szabályozások biztosítják a csoportszintű megfelelést az állandóan változó felügyeleti elvárásoknak. Ezeket a szabályozásokat felsővezetői szinten szükséges felülvizsgálni és jóváhagyni.

Kritikus fontosságú a megfelelő erőforrások hozzárendelése a pénzügyi visszaélések megelőzéséhez, ami csak hatékony költségtervezéssel és a compliance stratégiai tervei alapján tud megvalósulni. „Nagy probléma a pénzmosás-megelőzési területen az erőforrások hiánya és a backlogok (még feldolgozatlan tranzakciók) felhalmozása. Ezért kiemelten fontos, hogy a szereplők olyan kockázat alapú pénzmosás-megelőzési keretrendszert alakítsanak ki, mely megfelelően ötvözi szakértő munkaerőt a technológiai megoldásokkal. Megfelelő súlyozással egyszerre elkerülhető a fölösleges ügyfélirritáció, valamint növelhető a hatékonyság és a biztosítható szabályozói megfelelés is.” – teszi hozzá Szalai Péter

Végül, de nem utolsósorban a pénzmosás-megelőzéshez való hozzáállás fejlesztése is elengedhetetlen a banki munkavállalók között. Ezt folyamatos képzéssel, az új technológiákból adódó kockázatok felismerésével és az aktuális trendek, így például a pandémia hatásainak elemzésével lehet hatékonyan megvalósítani.