Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Andrej Babis cseh miniszterelnök meggazdagodása és üzleti ügyei azelőtt is árnyékot vetettek rá, hogy a befolyásos személyek offshore-ügyeit feltáró Pandora-iratok nyilvánosságra kerültek volna, ám ezek közt talált, róla szóló leleplezés a lehető legrosszabbkor érte: az október 8-9-ei csehországi parlamenti választások hajrájában – írja a Financial Times a cseh belpolitikai fejleményeket taglaló cikkében. Babis a rendszerváltás után vált Csehország egyik leggazdagabb emberévé a műtrágya- és az élelmiszeriparban elért üzleti sikereinek köszönhetően, ezt követően, 2011-ben váltott a politikára.

A Pandora-iratokból kiderült, hogy 22 millió dollárt mozgatott keresztül az offshore-cégek sorozatán, hogy a végén megvásároljon egy ingatlant a francia Riviérán, amivel sikerült megfejelnie az kisemberek nagyobb részét irritáló ügyei sorát. Korábban csalással és megengedhetetlen érdek-összefonódással vádolták. Cégét, az Agrofertet ugyan kormányfővé választása előtt egy tőle független vagyonkezelőre bízta, ám ezt követően is belefolyt az ügyeibe, miközben a vállalat uniós támogatást is kapott. Júniusban a rendőrség javasolta az ügyészségnek, hogy vádolják meg az EU-támogatások szabályszegő felhasználásával.

Az ellenzék természetesen lecsapott a lehetőségre. Petr Fiala, a jobboldali Együtt koalíció vezetője felszólította a miniszterelnököt, hogy bizonyítsa: adózott jövedelméből vette a csiriviri és méregdrága francia ingatlant. Ha nem így történt, akkor szerinte nincs helye a cseh közéletben. Babis tagadja, hogy bármi illegális vagy helytelen dolgot tett volna. Szerinte a leleplezés célja az ő lejáratása, időzítése pedig arra utal, hogy valakik befolyásolni akarták a választások eredményét. Egy tévévitában kijelentette, hogy adózott jövedelméből vette a portékát.

Várható eredmények

A közvélemény-kutatások szerint a kormányfő pártja, az ANO nyeri a választásokat, ám csak a szavazatok 26 százalékát szerzi meg (ez négy százalékkal elmaradna 2017-es eredményétől), azaz koalícióra fog kényszerülni. Ezt az eredmény nem feltétlenül befolyásolja a szavazás előtt egy héttel napvilágot látott újabb botrány, mert míg a választók egy részét felháborítja, másik része csak egy Babis elleni támadást, övön aluli ütést lát benne – vélik szakértők.

Babis azzal az ígérettel lépett a politikába, hogy úgy fogja menedzselni Csehországot, mint a vállalkozásait, amelyeket sikerre vitt. Miközben viselt dolgai miatt sokak szemében ő maga az ördög, mások úgy vélik, sokat teljesített ebből az ígéretéből. Mivel üzletemberként tudta, mi keseríti meg a vállalatok életét, egyszerűsítette az építési szabályozásokat és visszaszorította az áfaelkerülést. Ez élesen szemben áll a regnálását megelőző évtizedek botrányoktól hangos, hozzá nem értéssel roncsolt kormányzásával.

Nincs alku

Az ellenzék azonban nem értékeli ezt, a népszerűségben az ANO után következő két párt, az Együtt és egy a Kalózpártból, polgármesterekből és függetlenekből álló koalíció egyaránt kizárja, hogy koalícióra lépjen a várható győztessel. (E két pártnak 21, illetve 19 százalékot mérnek a közvélemény-kutatók.) Ez arra kényszeríti Babist, hogy a szélső jobb és a kommunisták felé tájékozódjon, ami nem sok jót ígér. Az előbbi idegenfaló és együttműködéséért cserébe azt várná, hogy a kormány kezdeményezzen népszavazást a Cseh Köztársaság kilépéséről az EU-ból és a NATO-ból, amit a miniszterelnök kizár.

Ha ezzel a társasággal vagy a kommunistákkal összeállna, biztosan szégyenpadra kerülne az EU vezetői köreiben – állítják helyi politológusok, amivel nem mondanak nagyon szokatlant. A választások után kiderül a matek, hogy kinek mennyi szavazata van. A jobbközép összeállhat akár úgy is, hogy nem Babis lesz a miniszterelnök, ám ez vélhetően csak több hónapos tárgyalások után derülhet ki. Ugyan akkor az érintett politikai erőknek akár egy rendkívüli választás is jobb lehetőségnek tűnhet, amelytől nagyobb támogatottságot remélnének, mint a koalíciókötés a vezetőjét vesztett párttal.