A választási kampányban nem hallunk komoly szakpolitikai vitákat, populista ígérgetést és riogatást annál inkább – mondta a Radio Prahának a csehországi választást megelőző folyamatokat értékelve Vladimíra Dvoráková, a Masaryk kutatóintézet professzora. A pártok programjait természetesen most se sokan olvasták, és a politikusok nem ezekről beszélnek. Andrej Babis miniszterelnök igyekszik meggyőzni az embereket, hogy kiváló munkát végzett, a rosszabb anyagi helyzetben lévő rétegeknek osztogat, ami jó, kár, hogy kizárólag a kampányának része.

Az ellenzék a nagybetűs változásról beszél, ám nem világos, hogy mit ért ezalatt. Megemlítik a magas költségvetési hiányt, ám arról nem beszélnek, hogy miként orvosolnák, például milyen adókat emelnének vagy milyen más módszerrel tennének szert magasabb költségvetési bevételekre. Nem esik szó arról sem, hogyan lehetne megerősíteni a jog uralmát, hogy Csehország elkerülje a demokrácia minőségének azt a romlását, amit Magyarországon és Lengyelországban láthatunk. Az ellenzék feloldódik a napi vitákban, nem hoznak fel nagy kérdéseket, ami Babis malmára hajtja a vizet - véli Jan Hartl szociológus, a STEM közvélemény-kutatóintézet alapító-igazgatója.

A szakértő szerint kicsi a valószínűsége, hogy az október 8-9-ei szavazást követően stabil kormány jön létre. Paradox módon a kisebb pártokon múlhat a kormányalakítás, már ha elérik a parlamentbe jutás ötszázalékos határát. Ha Babis ANO pártja nyer, amely a STEM-nél 32 százalék felett áll, akkor a várhatóan az öt és fél százalék körüli szavazati arányt elérő kommunistákkal és a populista Szabadság és Közvetlen Demokráciával köthet koalíciót, amely 12 százalék körüli támogatottságot hozhat a szövetségbe.

Találgatások a kormányról

Így a történet vége újra egy kisebbségi kormány lehet, amely egyik ügytől a másikig bukdácsol, és könnyen lehet, hogy nem húzza ki négyéves mandátumát. Dvoráková szerint Babis és a magukat demokratikus ellenzéknek minősítő pártok összeüthetnek egy kormányképes többséget – bár mivel ugyanarra a szavazóbázisra támaszkodnak, ezzel némi gond lehet –, a kérdés, hogyan rendezik a nézeteltéréseiket. Egyesek EU-pártiak, mások kevésbé, egyesek konzervatívak, mások liberálisok.

Az EU-hoz való viszony kérdése azért fontos, mert Csehország lesz az unió soros elnöke 2022 második felében. Babis ügyei, mármint, hogy politikai szerepvállalásával párhuzamosan üzleti vállalkozásai uniós támogatást vettek igénybe, ami megengedhetetlen érdek-összefonódást jelent, feloldhatatlan gondot okozhatnak. Ennek eredményeként Brüsszel akár az EU-támogatások visszatartásával büntetheti a cseh kormányt, ami elvezethet oda, hogy Babis háttérbe vonul mezei képviselőnek.

Határok

A magyarországihoz és a lengyelországihoz hasonló fejlemények a demokrácia meggyengülése terén nem elképzelhetetlenek Csehországban sem. A cseh alkotmányt többféleképpen is lehet értelmezni, nem egyértelmű, hol a határ a közvetlenül választott államfő és a kormány hatáskörei között. Például még olyan kényes kérdésekben sem világosak a hatáskörök, mint a hírszerzés főnökének kinevezése. Ez utat nyithat a demokrácia eróziója előtt.

Hartl nem hiszi, hogy a mostani választások fordulatot hoznak Csehországban. A legtöbb, amit vár, hogy valamit javul a politikai kultúra és a politikai kommunikáció. De ez nem a szavazás közvetlen következménye lesz, és igencsak valószínű, hogy semmilyen változás nem történik, még ezen az elvont szinten sem. Így aztán az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a következő négy évben semmi érdemi nem történik Csehországban, és a történészek úgy fogják emlegetni ezt az időszakot, mint elvesztegetett éveket.