A német statisztikai hivatal (Destatis) szerdán közölte, hogy az előzetes adatok szerint szezonális és naptári hatással kiigazítva augusztusban az előző hónaphoz képest 7,7 százalékkal csökkentek az új megrendelések.

Elemzők 2,1 százalékos csökkenésre számítottak a júliusi 4,9 százalékos növekedés után.

A vártnál jóval erősebb csökkenés részben arra vezethető vissza, hogy az egyéb járműgyártás (repülőgépek, hajók vonatok) ágazat az előző két hónaptól eltérően nem kapott nagy megrendeléseket. A nagy megrendelések nélkül számolva az új rendelésállomány 5,1 százalékkal csökkent augusztusban.

Éves összevetésben naptári hatással kiigazítva 11,7 százalékkal nőttek az új megrendelések augusztusban az előző hónapban mért 26,1 százalékos emelkedés után. Elemzők jóval erősebb ütemű, 33,7 százalékos növekedést vártak.

Ezzel együtt is tavaly februárhoz, a koronavírus-járvány robbanásszerű terjedését megelőző utolsó, "békebeli" hónaphoz képest augusztusban szezonális és naptári hatással kiigazítva 8,5 százalékkal volt nagyobb az új megrendelések értéke.

Augusztusban az előző hónaphoz képest a hazai megrendelések 5,2 százalékkal, a külföldiek pedig 9,5 százalékkal csökkentek. Az euróövezeti országok új megrendelései 1,6 százalékkal emelkedtek, de a világ többi országéi 15,2 százalékkal csökkentek.

A félkész termékeket gyártó német vállalatok megrendelései 2,8 százalékkal, a beruházási javakat gyártó vállalatoké pedig 11,1 százalékkal csökkentek júliushoz képest. A fogyasztási cikkek termelői 2,7 százalékos visszaesésről adtak számot.

A járműipar okozza a gondokat

Ahogy arról a Reuters ír, a vártnál gyengébb főszám másik oka a külföldi kereslet csökkenése volt, különösen az euróövezeten kívüli ügyfelek részéről. A gazdasági minisztérium rámutatott a gépkocsik megrendeléseinek szokatlanul erős visszaesésére is, amelyet részben a nagy autógyárakkal rendelkező egyes régiókban tapasztalható különleges ünnepi hatásokkal hozott összefüggésbe.

"Az eredmény első pillantásra sokkoló, de az összességében magas szintet tekintve kevésbé fájdalmas, mint normális időkben" - mondta Alexander Krueger, a Bankhaus Lampe közgazdásza.

A német feldolgozóipar fő problémája továbbra is a félvezetők és más köztes termékek hiánya, mivel az ellátási lánc problémái továbbra is akadályozzák a megrendelések feldolgozását. A félvezetőhiány annyira jelentős a világon, hogy a magyarországi autógyártók leállásához vezetett, ami miatt a KSH szerdán közölt adatai szerint rendkívül gyenge volt a magyar ipari termelés.

"A rendeléslemondások inkább növekedni fognak. Mivel az ellátási szűk keresztmetszetek enyhülése nem látszik, az ipar továbbra is szenvedni fog" - tette hozzá Krueger. "Az ipar a negyedik negyedévben továbbra is a növekedés hátráltató tényezője lesz." - mondta a német adatokról.

Ez magyar szempontból különösen rossz hír, mivel a járműipar révén is Magyarország ipara nagyon kitett a német folyamatoknak. A nagy autógyártók - Mercedes, Audi és Opel - mellett jelen vannak a német járműipari beszállítók - például a Bosch és a Continental - is itthon.

Eddig kitörő volt a lelkesedés

Júliusban a feldolgozóipar új megrendeléseinek értéke a vonatkozó adatok feljegyzésének kezdete, 1991 - Németország újraegyesítése - óta nem látott szintre futottak fel, megdöntve ezáltal a korábbi, 2017 decemberében elért rekordot. Az erőteljes emelkedésnek alapvetően az volt az oka, hogy több nagy megrendelés futott be, főleg a hajóépítési ágazathoz. A nagy megrendeléseket leszámítva havi szinten 0,2 százalékkal csökkent az új megrendelések állománya júliusban.

A világ többi részéhez hasonlóan a német feldolgozóiparban is komoly nehézségeket okoznak a szűk ellátási keresztmetszetek. A gyártást hátráltatja, az árakat pedig felfelé húzza a nyersanyagok és olyan alkotóelemek, mint például a félvezetők hiánya.

Németország hazai összterméke (GDP) 1,6 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző negyedévhez képest, míg az első negyedévben 2,0 százalékkal csökkent. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 9,8 százalékkal nőtt a német GDP a második negyedévben az első negyedévi 3,3 százalékos csökkenés után.

A kormány arra számít, hogy idén 3,5 százalékkal bővül a gazdaság, jövőre pedig 3,6 százalékra gyorsul az ütem.