Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete által kiadott legfrissebb, Global Trends című éves jelentés szerint 2017 végén 68,5 millió olyan ember élt a világon, akiket az otthonukból erőszakkal űztek el. Közülük 16,2 millióan 2017-ben váltak földönfutókká, sokan először, mások pedig már ismétlődően.

Ez a trend az ENSZ szerint már ötödik éve tart, a tavalyi megugrás legfőbb oka a Kongói Demokratikus Köztársaságban uralkodó válság, a háború Dél-Szudánban, valamint az az exodus, amelynek során rohingya menekültek százezrei hagyták maguk mögött Mianmart, és kerestek menedéket Bangladesben. A menekülthullámokat előidéző válságok elsöprő többségében a fejlődő országokat sújtották.

Fegyveres konfliktusok vagy üldöztetés miatt 25,4 millióan váltak menekültté, ami 2,9 millióval több, mint 2016-ban, egyben a legnagyobb éven belüli növekedés, amit az UNHCR valaha regisztrált. Mindeközben a menedékkérők száma, azaz azoké, akik 2017. december 31-én arra vártak, hogy a menekült státus iránti kérelmük ügyében döntés szülessen, mintegy 300 ezerrel 3,1 millióra nőtt. Az otthonukból elűzött, ám saját hazájukon belül menedéket találó emberek 40 millióra rúgott, vagyis a belső menekültek közel ugyanannyian voltak, mint a 2016-os 40,3 millió fő.

Magyarországot is felszólították

A menekültek világnapja alkalmából kiadott jelentés kapcsán Magyarország is kapott egy felszólítást. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ugyanis felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elindulhasson a menekültügyi eljárásuk.

Grandi emellett azt is kéri, hogy Magyarország szüntesse meg a határon az úgynevezett "tranzit zónákat", amelyekben gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.

Grandi úgy véli, a globális menekülthelyzet sikeres kezelése az eddiginél sokkal átfogóbb megközelítést követel annak érdekében, hogy az egyes országok és közösségek ne maradjanak magukra ezzel a kihívással. A főbiztos szerint pár hónapon belül a menekültekről egy új globális megállapodás is készen áll majd arra, hogy az ENSZ közgyűlés elfogadja. Grandi a menekültek világnapja előestéjén arra kéri a tagállamokat, hogy támogassák ezt a megállapodást.

Mi ez a jelentés?

A UNHCR Global Trends című jelentése világszerte a Menekültek Világnapját (június 20.) megelőzően lát napvilágot, és az otthonukból elűzöttek számának alakulását mutatja be, a nemzeti kormányok és más partner szervezetek által gyűjtött adatokra alapozva. Nem vizsgálja a globális menekültügyi környezetet, amelyről az UNHCR külön jelentést ad ki, és amelyből amúgy 2017-ben sem hiányoztak az erőszakos hazatoloncolások, továbbá a menekültkérdés átpolitizálása és a menekültek bűnbakká tétele, változatlanul tartanak őrizetben menekülteket, megfosztják őket a lehetőségtől, hogy dolgozhassanak, sok ország pedig még a "menekült" szó használatától is elzárkózik.

Tévhitek

A jelentés a globális menekülthelyzet kapcsán tévhitekre is felhívja a figyelmet, azokra a képzetekre, amelyek döbbenetesen távol állnak a valóságtól. Ilyen például, hogy

  • "a menekültek többsége a fejlett világ országaiban talál menedékre". A számok azt mutatják, hogy a menekültek 85 százaléka feljődő országban él, világszerte minden öt menekültből négy a hazájával szomszédos országban marad.
  • A határokon átívelő nagy létszámú menekült-kiáramlás jóval kevésbé jellemző: az erőszak elől menekülők csaknem kétharmada belső menekült, azaz nem hagyta el a saját országa területét. Az ENSZ szerint, amennyiben Szíriában, Afganisztánban, Dél-Szudánban, Mianmarban vagy Szomáliában véget érne a fegyveres konfliktus, az jó eséllyel azonnal számottevő hatással lenne a globális menekültügyi helyzetre.
  • A menekültek többsége (58 százaléka) nem táborokban vagy vidéki körzetekben, hanem városokban vagy azok környezetében él.
  • A világ menekült népessége kifejezetten fiatal: 53 százalékuk gyermek, közülük sokan a szüleik és más felnőtt kísérők nélkül vágtak neki az útnak vagy útközben szakadtak el családjuktól.

Nem "migráns" és nem "bevándorló", pláne nem "illegális bevándorló"

Az UHCR nem használja a bevándorló/migráns kifejezést azok esetében, akiket erőszak űzött el az otthonukból. A menekült olyan személy, aki elmenekült az országából és "nemzetközi oltalomra" van szüksége, mivel fennáll a veszélye, hogy erőszak vagy üldöztetés áldozatául esne, amennyiben hazatérne. A kifejezés használata a nemzetközi jogi dokumentumokban gyökerezik, mindenekelőtt az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményében, illetve annak 1967-es Kiegészítő Jegyzőkönyvében, továbbá az Afrikai Egységszervezet (OAU) 1969-es Menekültügyi Egyezményében. Menekült státust azt követően kaphat valaki, hogy azt egyénileg kérelmezte, nagy létszámú embercsoportok beáramlása esetén pedig "prima facie" (első látásra) adják meg azt az illetékes hatóságok vagy szervezetek. A menekülteket nem lehet visszakényszeríteni az országukba, a hazatérés szigorúan csak önkéntes alapon történhet.Menedékkérő olyan személy, aki már egyénileg beadta a menekült státus iránti kérelmét és a hatóságok döntésére vár. A menedékkérőket a menekültügyi eljárás, azaz a kérelmük elbírálása ideje alatt "nemzetközi oltalom" illeti meg, és akárcsak a menekültek, ők sem küldhetők vissza az országukba, ha mégis hazatérnek, akkor csakis önkéntes alapon.

Kik fogadják be a legtöbb menekültet?

Törökország az abszolút számok tekintetében 2017-ben továbbra is a világ első számú befogadó országa volt 3,5 millió - túlnyomórészt szíriai - menekülttel. Ugyanakkor Libanon az az ország, amely a saját lakosságához képest legtöbb menekültet fogadta be.

Törökországot a menekültek befogadásában Pakisztán és Uganda követi. Az első tízbe egyetlen európai ország került be, Németország, mégpedig a 6. helyen, az országban 2017 végén élő 970 400 menekülttel.

Összességében az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek 63 százaléka mindössze 10 országban talált menedékre.

Mi a helyzet Európában?

Hétfőn az Európai Bizottság is közölt adatokat az európai helyzetről. Eszerint 2017-ben 728 470 menedékkérelmet regisztráltak az EU-ban, valamint Norvégiában és Svájcban. Ez 2016-hoz viszonyítva 44 százalékos visszaesést jelent, akkor ugyanis csaknem 1,3 millió kérelmet nyújtottak be menekültek.

Idén, az első négy hónapban összesen 197 ezren adtak be menedékkérelmet a vizsgált országokban, ami elmarad az előző három év hasonló időszakában regisztrált adatokról. Továbbra is jellemző, hogy a legtöbb menedékkérő Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezik.

Képünk forrása: Pixabay.