Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete által kiadott legfrissebb, Global Trends című éves jelentés szerint 2017 végén 68,5 millió olyan ember élt a világon, akiket az otthonukból erőszakkal űztek el. Közülük 16,2 millióan 2017-ben váltak földönfutókká, sokan először, mások pedig már ismétlődően.

Ez a trend az ENSZ szerint már ötödik éve tart, a tavalyi megugrás legfőbb oka a Kongói Demokratikus Köztársaságban uralkodó válság, a háború Dél-Szudánban, valamint az az exodus, amelynek során rohingya menekültek százezrei hagyták maguk mögött Mianmart, és kerestek menedéket Bangladesben. A menekülthullámokat előidéző válságok elsöprő többségében a fejlődő országokat sújtották.

QP | Quality Placement

Fegyveres konfliktusok vagy üldöztetés miatt 25,4 millióan váltak menekültté, ami 2,9 millióval több, mint 2016-ban, egyben a legnagyobb éven belüli növekedés, amit az UNHCR valaha regisztrált. Mindeközben a menedékkérők száma, azaz azoké, akik 2017. december 31-én arra vártak, hogy a menekült státus iránti kérelmük ügyében döntés szülessen, mintegy 300 ezerrel 3,1 millióra nőtt. Az otthonukból elűzött, ám saját hazájukon belül menedéket találó emberek 40 millióra rúgott, vagyis a belső menekültek közel ugyanannyian voltak, mint a 2016-os 40,3 millió fő.

Magyarországot is felszólították

A menekültek világnapja alkalmából kiadott jelentés kapcsán Magyarország is kapott egy felszólítást. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ugyanis felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elindulhasson a menekültügyi eljárásuk.

Grandi emellett azt is kéri, hogy Magyarország szüntesse meg a határon az úgynevezett "tranzit zónákat", amelyekben gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.

Grandi úgy véli, a globális menekülthelyzet sikeres kezelése az eddiginél sokkal átfogóbb megközelítést követel annak érdekében, hogy az egyes országok és közösségek ne maradjanak magukra ezzel a kihívással. A főbiztos szerint pár hónapon belül a menekültekről egy új globális megállapodás is készen áll majd arra, hogy az ENSZ közgyűlés elfogadja. Grandi a menekültek világnapja előestéjén arra kéri a tagállamokat, hogy támogassák ezt a megállapodást.

Mi ez a jelentés?

A UNHCR Global Trends című jelentése világszerte a Menekültek Világnapját (június 20.) megelőzően lát napvilágot, és az otthonukból elűzöttek számának alakulását mutatja be, a nemzeti kormányok és más partner szervezetek által gyűjtött adatokra alapozva. Nem vizsgálja a globális menekültügyi környezetet, amelyről az UNHCR külön jelentést ad ki, és amelyből amúgy 2017-ben sem hiányoztak az erőszakos hazatoloncolások, továbbá a menekültkérdés átpolitizálása és a menekültek bűnbakká tétele, változatlanul tartanak őrizetben menekülteket, megfosztják őket a lehetőségtől, hogy dolgozhassanak, sok ország pedig még a "menekült" szó használatától is elzárkózik.

Tévhitek

A jelentés a globális menekülthelyzet kapcsán tévhitekre is felhívja a figyelmet, azokra a képzetekre, amelyek döbbenetesen távol állnak a valóságtól. Ilyen például, hogy

  • "a menekültek többsége a fejlett világ országaiban talál menedékre". A számok azt mutatják, hogy a menekültek 85 százaléka feljődő országban él, világszerte minden öt menekültből négy a hazájával szomszédos országban marad.
  • A határokon átívelő nagy létszámú menekült-kiáramlás jóval kevésbé jellemző: az erőszak elől menekülők csaknem kétharmada belső menekült, azaz nem hagyta el a saját országa területét. Az ENSZ szerint, amennyiben Szíriában, Afganisztánban, Dél-Szudánban, Mianmarban vagy Szomáliában véget érne a fegyveres konfliktus, az jó eséllyel azonnal számottevő hatással lenne a globális menekültügyi helyzetre.
  • A menekültek többsége (58 százaléka) nem táborokban vagy vidéki körzetekben, hanem városokban vagy azok környezetében él.
  • A világ menekült népessége kifejezetten fiatal: 53 százalékuk gyermek, közülük sokan a szüleik és más felnőtt kísérők nélkül vágtak neki az útnak vagy útközben szakadtak el családjuktól.

Nem "migráns" és nem "bevándorló", pláne nem "illegális bevándorló"

Az UHCR nem használja a bevándorló/migráns kifejezést azok esetében, akiket erőszak űzött el az otthonukból. A menekült olyan személy, aki elmenekült az országából és "nemzetközi oltalomra" van szüksége, mivel fennáll a veszélye, hogy erőszak vagy üldöztetés áldozatául esne, amennyiben hazatérne. A kifejezés használata a nemzetközi jogi dokumentumokban gyökerezik, mindenekelőtt az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményében, illetve annak 1967-es Kiegészítő Jegyzőkönyvében, továbbá az Afrikai Egységszervezet (OAU) 1969-es Menekültügyi Egyezményében. Menekült státust azt követően kaphat valaki, hogy azt egyénileg kérelmezte, nagy létszámú embercsoportok beáramlása esetén pedig "prima facie" (első látásra) adják meg azt az illetékes hatóságok vagy szervezetek. A menekülteket nem lehet visszakényszeríteni az országukba, a hazatérés szigorúan csak önkéntes alapon történhet.

Menedékkérő olyan személy, aki már egyénileg beadta a menekült státus iránti kérelmét és a hatóságok döntésére vár. A menedékkérőket a menekültügyi eljárás, azaz a kérelmük elbírálása ideje alatt "nemzetközi oltalom" illeti meg, és akárcsak a menekültek, ők sem küldhetők vissza az országukba, ha mégis hazatérnek, akkor csakis önkéntes alapon.

Kik fogadják be a legtöbb menekültet?

Törökország az abszolút számok tekintetében 2017-ben továbbra is a világ első számú befogadó országa volt 3,5 millió - túlnyomórészt szíriai - menekülttel. Ugyanakkor Libanon az az ország, amely a saját lakosságához képest legtöbb menekültet fogadta be.

Törökországot a menekültek befogadásában Pakisztán és Uganda követi. Az első tízbe egyetlen európai ország került be, Németország, mégpedig a 6. helyen, az országban 2017 végén élő 970 400 menekülttel.

Összességében az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek 63 százaléka mindössze 10 országban talált menedékre.

Mi a helyzet Európában?

Hétfőn az Európai Bizottság is közölt adatokat az európai helyzetről. Eszerint 2017-ben 728 470 menedékkérelmet regisztráltak az EU-ban, valamint Norvégiában és Svájcban. Ez 2016-hoz viszonyítva 44 százalékos visszaesést jelent, akkor ugyanis csaknem 1,3 millió kérelmet nyújtottak be menekültek.

Idén, az első négy hónapban összesen 197 ezren adtak be menedékkérelmet a vizsgált országokban, ami elmarad az előző három év hasonló időszakában regisztrált adatokról. Továbbra is jellemző, hogy a legtöbb menedékkérő Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezik.

Képünk forrása: Pixabay.