Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az adók emelése helyett a költségcsökkentésekre összpontosítunk, ösztönözve ezzel a magánszférát, és csökkentve az infláció veszélyét - indokolta a kormány döntését Emil Boc miniszterelnök. Hozzátette: A közkiadásokat 2,5 milliárd euróval kell visszafogni ahhoz, hogy az idei áht-hiány ne haladja meg a GDP 6,8 százalékát. Ellenkező esetben a deficit 10 milliárd eurónál is magasabb lenne.

A megszorító csomag fő eleme hogy 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek és 15 százalékkal a nyugdíjak, de a június elején életbe lépő intézkedések gyakorlatilag az ország lakosságának egészét érintik. A közszolgák mellet ugyanis 25 százalékkal kevesebb lesz a sportolók életjáradéka, ennyivel csökkennek a kutatási célú ösztöndíjak, a kutatók bére és a papok fizetése is. Tizenöt százalékkal csökken a gyermeknevelés támogatás, illetve a munkanélküli segély, megszűnik a fűtéspótlék, a nyugdíjasok üdülési támogatása, az újszülöttek és a friss házasok egyszeri juttatása, az idősek és a pedagógusok utazási kedvezménye és nem lesz 13. fizetés sem.

Ezen kívül a csomag adóemeléseket is tartalmaz: bevezetik ugyanis a kamatadót melynek mértékét várhatóan 16 százalékban állapítják majd meg, emellett adókötelesek lesznek az ajándékjegyek, a bölcsődejegyek, az üdülőjegyek és az étkezési utalványok is. A jövő hónaptól a közszférában eltörlik a végkielégítést, a magánszférából elbocsátott alkalmazottaknak viszont a végkielégítés után is adót kell majd fizetni.

Megszűnik ugyanakkor az egyes ágazatokban dolgozók - mint például a programozók - jövedelmének korábbi adómentessége és bevezetik az ingatlanadót is. Ez utóbbi mértéke az ingatlanok számának függvényében emelkedik. Az állandó lakhelyen kívül birtokolt egy lakás esetén a jelenlegi szinthet képest 30 százalékkal magasabb lesz az adóteher, a két vagy három ingatlannal rendelkezők esetében 100 illetve 200 százalékkal nő az adó.

A korábbi híresztelésekkel ellentétben nem csökken a 2 éves korig járó 200 lejes gyerekpótlék, és a 2 éves kor után járó 42 lejes támogatás, jelenlegi szinten marad a fogyatékossággal élőknek járó segély, a háborús veteránok nyugdíja és telefontámogatása, az egykori politikai üldözöttek járadéka illetve az iskolások és egyetemisták ösztöndíjai is.

Megszüntetik ugyanakkor az 1989-es forradalom áldozatai leszármazottainak járó utazási kedvezményeket. A megszorítások nem érintik azokat, akik jövedelme nem haladja meg a 600 lejes (40 ezer forint) minimálbér összegét, illetve a 350 lejes (23 ezer forint) nyugdíjminimumot. A megszorító intézkedések december 31-éig maradnak érvényben, az elért eredmények függvényében a fizetések jövőre ismét növekedhetnek- tette hozzá Boc.

A béralapot azonban jövőre sem kívánja érdemben emelni Bukarest, ezért csökkenteni kell majd a közalkalmazottak létszámát is. Idén a kormány 70 ezres leépítést tervez, ám korábban Jefferei Franks az IMF romániai biztosa kijelentette rövid távon 250 ezer közalkalmazottat kell elbocsátani.

A tervezett drákói intézkedéseket ugyanakkor nem lesz egyszerű életbe léptetni, a Romániában hagyományosan erős érdekképviseletek ugyanis nem fognak beletörődni a megszorításokba és - amint azt már jelezték- utcára vonulva, megbéníthatják az országot. Az állami adminisztrációban dolgozók szakszervezete (FNSA) ma jelentette be, hogy hétfőtől egyetlen köztisztviselő sem veszi fel a munkát, de nem dolgoznak majd a tanügyi dolgozók sem. Június elsejétől csatlakoznak a sztrájkhoz a bukaresti közlekedési vállalat dolgozói, sztrájkolnak majd a vasutasok, az energetikai szektorban foglalkoztatottak és az egészségügyi dolgozók is. Június 4-étől határozatlan időre a teljes közszféra beszünteti a munkát.