A radikális baloldali Sziriza vezette görög kormány tagjai arra a következtetésre jutottak, hogy hiába adnának további engedményeket az országot hitelező eurótagállamoknak és az IMF-nek, szinte semmit sem kaphatnak cserébe - írta a hét vége fejleményeit elemző írásában a brit Telegraph. Az athéni kabinet, amely háborús kormánynak tartja magát, vasárnap tartotta legutóbbi ülését, amelyen úgy döntött: lesz, ami lesz ellenáll a hitelezők nyomásának.

Ennek alapján okkal feltételezhetjük, hogy a korábbinál is merevebb frontvonalakon folyik tovább a két fél küzdelme. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és a Sziriza vezető politikusai elhatározták, hogy nem lépik át azokat a vörös vonalakat, a nyugdíjak értékének megőrzését és a kollektív béralkuk rendszerének visszahozását, amelyek megvédését megígérték a választóknak. Bármi áron készek tartani magukat ehhez az állásponthoz - más szóval vége az elmúlt hetek békülékeny hangnemének.

QP | Quality Placement

Bekeményítenek

Megállapodtunk abban, hogy keményebb stratégiát folytatunk, befejezzük a kompromisszumok keresését. Egységes az az álláspont, hogy újra határozottan, magabiztosan kell fellépnünk - idézte a kormányülés egyik résztvevőjét a Telegraph. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének tisztában a keménykedés kockázatosságával. Az államkassza üres, miközben több polgármester világossá tette, hogy nem hajlandó több pénzt átutalni helyhatósága tartalékaiból a költségvetés kisegítésére.

Az IMF-nek 750 millió eurót kell átutalni kedden. Van pénzünk a Valutaalap e heti törlesztőrészletének kifizetésére, de a hónap végéig nem elég a tartalék - mondta egy miniszter a heves érzelmekkel színezett kormányülés után, hozzátéve, hogy ezt mindannyian tudják. A keménykedésről szóló döntést az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport hétfői ülése előtt hozták meg. A nagyközönségnek szánt álláspont szerint e tanácskozástól pozitív jelzést várnak, amely arra sarkallja az Európai Központi Bankot, hogy folytassa a görög pénzintézetek hitelezését.

Beszéljünk a csődről!

Az IMF beismerte: számít a csődre

A Nemzetközi Valutaalap számos délkelet-európai országgal együttműködve biztonsági terveket készít arra az esetre, ha a görög bankok csődbe mennének -idézte a Wall Street Journal Jörg Decressint, az IMF európai divíziójának igazgatóhelyettesét.

Ez az első eset, hogy a szervezet magas rangú vezetője elismeri: számolnak az államcsőddel. A görög bankoknak Bulgáriában, Romániában, Albániában, Macedóniában és Szerbiában vannak leányaik. Az IMF a nemzeti bankokkal együttműködve vizsgálja pénzügy helyzetüket, illetve, hogy az egyes országok betétbiztosítási alapjaiban van-e elég pénz szükség esetére. Az ügyfelek egyelőre nem kezdték el kivenni a pénzüket a görög leánybankoknál lévő számláikról.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki a görögökhöz hasonlóan kemény álláspontot foglal el, csak éppen az ellenkező oldalon, azaz nem óhajt engedni a hitelnyújtás szigorú feltételeiből, szintén megszólalt a hét végén. Szerinte Athén az államcsődöt kockáztatja, ha nem sikerül gyors áttörést elérni a tárgyalásokon. A fizetésképtelenséghez vezető folyamatok sok irracionális elemet tartalmaznak. Más országok tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a csőd hirtelen bekövetkezhet - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A görög vezetők viszont úgy látják, hogy a német és az észak-európai kormányok nincsenek tisztában a lényeggel. A Sziriza vezetői köreiben elfogadott az a felfogás, hogy ha sarokba szorítják őket, akkor szándékosan idézik elő a történelem eddig legnagyobb államcsődjét. Úgy vélik, hogy ez jobb lenne, mint a nemzeti megszégyenülés, illetve a választási ígéretek feladása, és ezzel szavazóik elárulása.

Elérkeztünk a szakításhoz, Görögországnak csődbe kell mennie, majd el kell indulnia a saját útján - véli Kosztasz Lapivicasz Sziriza-képviselő, a párt vezetőségének tagja. Nincs értelme, hogy kifosszuk a nyugdíjalapokat azért, hogy egy kis időt nyerjünk - utalt arra, hogy a kormány részben ebből a forrásból teremtette elő az elmúlt hetek adósságtörlesztéséhez szükséges pénzt. Csak kimerítjük magunkat a semmiért - fogalmazta meg sok párttársa véleményét.

Eszükbe ne jusson!

Hivatalos athéni források szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő nagyjából kétmilliárd euró hitelt ígért Görögországnak a Török áramlat gázvezeték tranzitelőlegeként. Ez a vezeték a Fekete-tengeren és Törökországon át szállítana orosz gázt a görög-török határra. Ha innen továbbépülne Európa közepe felé, akkor a görögök a tranzitdíjból törleszthetnék a kölcsönt. A kétmilliárdos forrás elég lenne a májusban és júniusban lejáró görög adósságokra, de már a nyáron esedékes további törlesztőrészletekre nem.

Cserébe az orosz pénzért Görögország megvétózhatná az EU Moszkva-ellenes szankcióinak meghosszabbítását. Ezzel azonban nemcsak európai szövetségeseit haragítaná magára, hanem az Egyesült Államokat is, amelynek kormánya eddig jóindulattal kezelte a januárban megalakult görög kormány szempontjait. Kiszivárogtatott hírek szerint, Jacob Lew pénzügyminiszter világossá tette a görögök előtt, hogy ha belemennek ebbe a játékba, akkor úgy ejtik el őket, mint egy követ.

Amos Hochstein, a washingtoni kormány energiaügyi tanácsadója a múlt héten Athén értésére adta, hogy esztelenségnek tartanák, ha a kormány kiállna a Török áramlat mellett. Ez a vezeték nem létezik, nincs mögötte beruházói tőke, és vállalati konzorcium, amely biztosítaná a projekt végrehajtását, továbbá nincs megállapodás az építéséről a lehetséges vevők és az eladó között. Szóval felejtsék el - tanácsolta görög tárgyalópartnereinek zárt ajtók mögött.

Drachma

Elvileg elképzelhető, hogy Görögország az államcsőd ellenére az eurózóna tagja maradjon, ám az események láncolata hamar elvezetne a drachma visszahozatalához. A görög tisztviselők úgy látják, hogy nagyon rugalmasak voltak a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, ám pusztán annyi engedményt tudtak elérni, hogy a jövő évi elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési hiány az eredetileg tervezett négy százalék helyett kettő lehetne. Olyanok, mint a cápák: ha megérzik a vér szagát még többet akarnak - mondta erre utalva egy miniszter a Telegraph szerint.

A görögök szeretnék megtartani az eurót, de úgy látják, hogy már 2010-ben, az adósságválság kirobbanásakor feláldozták őket. Inkorrekt feltételekkel kaptak kölcsönöket azért, hogy elkerüljék a csődöt, amely akkor maga alá temethette volna az egész eurózónát és az európai bankrendszert, miután öt évvel ezelőtt még nem léteztek az övezet pénzügyi biztonságát szolgáló alapok és mechanizmusok.

Tele a méregpohár

Kiszivárogtatott dokumentumokból kiderül, hogy az IMF szakértői egyetértenek ezzel az állásponttal, szintén úgy látják, hogy Görögországgal jól elbántak. A Valutalap szerint azonnal enyhíteni kell az adósságterheket, hogy az ország kiléphessen a gazdaság vergődése és a hiteltörlesztés ördögi köréből. Az eurótagállamok azonban soha nem ismerték el a felelősségüket a görög adósságválság ügyében.

Ráadásul mostanra még mérgezőbbé vált a helyzet. Görögország eredetileg a magánhitelezőinek nem tudott törleszteni, de ezen adósságok nagyját 2012 elején leírták. Eközben az EU-IMF hitelcsomagok nyomán az eurózóna államai váltak a hitelezőkké, most tőlük kell kérni a GDP 175 százalékra nőtt, visszafizethetetlen tartozások egy részének elengedését. Ez azonban azt jelenti, hogy a más országok adófizetőnek pénzét nem fizetnék vissza, miközben Angela Merkel német kancellár és vezetőtársai megígérték szavazóiknak, hogy minden centet visszaszereznek ezekből a kölcsönökből.

A Telegraph mindezek alapján egyszerű következtetésre jut. Ha Európa nem hallja meg az IMF figyelmeztetéseit - azaz nem enyhíti magától a görögökre nehezedő nyomást -, akkor az athéni kormány hamarosan saját kezébe veszi a probléma megoldását.