Az ECB első, december végén meghirdetett aukcióját rendkívüli kereslet fogadta: a valutauniós jegybank akkor 489,19 milliárd eurót folyósított a piaci finanszírozás szűkösségének oldását célzó, alacsony - mindössze 1 százalékos - kamatú hároméves banki likviditási forrásból. Londoni elemzők előzetesen 200-300 milliárd eurós kihelyezésre számítottak.

A Financial Timesnak több euróövezeti nagybank azonban jelezte, hogy a február 29-ei következő ECB-aukción a decemberben igénybe vett összeg kétszeresére, sőt akár háromszorosára is igény nyújthatnak be.

A londoni gazdasági napilapnak az egyik euróövezeti bank vezetője név nélkül nyilatkozva azt mondta, hogy "a bankok ezúttal nem lesznek annyira félénkek ... már az első alkalommal is többet kellett volna (felvennünk)".

Egy másik magas beosztású banki illetékes kijelentette, hogy a februári ECB-folyósítás "könnyedén elérheti az ezermilliárd eurót, de még ennél is sokkal több lehet, ha a dolgok rosszabbra fordulnak a piacokon".

Az ECB egy újabb hitelpiaci válság elkerülése végett indította el ezt a hosszú távú hitelfinanszírozási eszközt, tekintettel arra, hogy az idei első negyedévben 230 milliárd euró értékű banki kötvénykötelezettség jár le az euróövezetben, és a tőkepiac jórészt bezárult az újabb kibocsátások előtt.

A Financial Times szerint a bankszektor dicséri Mario Draghi ECB-elnököt, amiért az eurójegybank vezetője igyekezett rávenni a lehető legtöbb kereskedelmi pénzintézetet a részvételre az ECB-hitelprogramban, elősegítve az ilyen forrásokhoz kapcsolódó "megbélyegzettségi" érzet enyhülését. Korábban a bankok nem szívesen használtak ilyen eszközöket, attól tartva, hogy ez a gyengeség látszatát kelti.

A Commerzbank befektetőknek összeállított és kedden Londonban kiadott elemzése szerint az első ECB-folyósítást zömmel az európeriféria országainak bankjai vették igénybe, és a hiteleket saját országaik államkötvényeinek vásárlására használták. Az olcsó és bőséges likviditás nyújtotta könnyebbség hatása "sok hétig vagy hónapig eltarthat", és a befektetőknek a kockázati prémiumok további csökkenésére érdemes pozícionálniuk magukat - áll a Commerzbank szerdai londoni ajánlásában.

A ház szerint a perifériális eurótagállamok finanszírozási kondíciói - Portugália kivételével - az elmúlt időszakban jelentősen javultak, és ez főleg a hároméves ECB-hiteleszköznek tulajdonítható. A Commerzbank közgazdászai szerint azonban mindenekelőtt az olasz és a spanyol reformprogramoktól függ, hogy ez a kedvező hatás tartós marad-e. A cég elemzői szerint továbbra is "teljesen nyitott kérdés", hogy Mario Monti olasz miniszterelnöknek sikerül-e végigvinnie az olasz munkaerő piaci reformokat a szakszervezetek ellenkezése közepette.

QP | Quality Placement