Összesen 7,4 milliárd forintot fizettek ki a sohasem működő BKV-s elektronikus jegyrendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) - írja a G7 a BKK tájékoztatása alapján a besült projektet áttekintő cikkében. Az S&B szerződését egy éve mondta fel a cég az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után.

Ez azonban nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amiben 8,8 milliárd forint szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett 1,4 milliárd forintot fizettek ki egyéb költségekre, továbbá 99 millió forint elszámolása függőben volt.

QP | Quality Placement

Tarlós István korábbi főpolgármester azt kommunikálta, hogy az rendszerhez megvásárolt eszközök megmaradnak, azokat a később fel lehet majd használni. Csakhogy a tesztelésre használt beléptetőkapuk és jegykezelők sosem kerültek a BKK tulajdonába, a kivitelező S&B várhatóan a napokban leszereli ezeket eszközöket. Néhány kétségesen integrálható szoftveren kívül csupán két szerver maradt a felmondott e-jegy-szerződés után a BKK-nál.

Az e-jegyrendszer helyett a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevezetett egy elég bonyolult okostelefonos applikációt, amit aztán e-jegyként próbáltak tálalni. Ez azonban messze nem az, amiről szó volt. Összességében az új városvezetés mínusz 6 milliárdról kezdheti a munkát, miután a bedőlt projekt hiteleit is ki kell fizetni. Ennyit használt fel ugyanis a főváros az e-jegyrendszer kiépítésére felvett EBRD-hitelből.

Az új fővárosi vezetés számára a kiutat az jelentheti, ha a BKK csatlakozik az országos rendszerhez. A magyar államnak ugyanis van egy igen lassan fejlesztett, de működő projektje. Ez a NEJP kódnevű kezdeményezés a MÁV és a Volánbusz jegyrendszereinek digitalizálását és egységesítését tűzte ki célul. Ehhez jelentette be a csatlakozást Tarlós István. Mivel azonban fővárosi tömegközlekedés erősen eltér az előbbi kettőtől, nagyon nagy technikai fejlesztési feladat lenne hozzáigazítani a NEJP-et a BKV igényeihez.