Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A közvélemény előzőleg Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének bejelentéséből értesült arról, hogy a testület a szociálliberális kormánynak adott igazat a jobboldali államfővel folytatott jogvitában, és szavazattöbbséggel megállapította: Klaus Iohannis (képünkön) alkotmányos természetű jogi konfliktust okozott azzal, hogy megtagadta Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes (DNA) főügyész leváltását, amelyet Tudorel Toader igazságügy-miniszter kezdeményezett.

Az ülésről később kiadott közleményben az alkotmánybíróság konkrét útmutatással is szolgált arra, mi a megoldás az intézmények közti jogvitára: az elnöknek le kell váltania a főügyészt - írta az MTI.

Toader februárban kezdeményezte Kövesi leváltását, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezeti a DNA-t. Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Iohannis azt mondta: nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt, de a kormány szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságnál.

Az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra alapozta döntését, miszerint az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket. A testület leszögezi: az elnöknek az ügyészségi vezetők felmentésénél nincs "önkényes" hatalma, nem mérlegelheti annak időszerűségét, csak szabályosságát. Az elnök alkotmányos konfliktusba került az igazságügyi miniszterrel, amikor megakadályozta őt a DNA-főügyészének leváltásában, egyik alkotmányos jogköre gyakorlásában.

Az alkotmánybíróság döntésének fontos belpolitikai tétje van, Romániában ugyanis éles konfliktus alakult ki a DNA ügyészeit visszaélésekkel vádoló baloldali kormány és a jobboldali államfő között, aki szerint a kormánypárti politikusok korrupciós pereik miatt támadják a DNA-t.

A bukaresti média úgy értesült, hogy a taláros testület 6-3-as szavazataránnyal hozta meg döntését. A román alkotmánybíróságba háromévente nevez ki egy-egy alkotmánybírót a kétkamarás parlament képviselőháza, szenátusa, illetve az elnöki hivatal.

Mi lesz most?

A szociálliberális bukaresti kormánykoalíció vezető politikusai a korrupcióellenes főügyész lemondását sürgetik, a jobbközép ellenzék és a kormány székháza előtt összegyűlt több száz tüntető az alkotmánybíróságot bírálja miután szerdán a taláros testület úgy döntött: az államfőnek ki kell adnia a korrupcióellenes (DNA) főügyész felmentéséről szóló elnöki rendeletet.

A DNA-t és annak vezetőjét rendszeresen visszaélésekkel vádoló kormánypárti politikusok üdvözölték az alkotmánybírósági döntést.

Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke szerint a döntés megerősítette: Románia parlamentáris demokrácia és nem elnöki vagy félelnöki köztársaság, ahogy azt - az államfő közvetlen megválasztására hivatkozva - sokan beállítják. A szenátusi elnök szerint Kövesinek már rég le kellett volna mondania.

Florin Iordache volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter, akinek az elhíresült Btk-módosító rendelete ellen több százezer korrupcióellenes tüntető vonult tavaly utcára Romániában, a "Codruta, go home" fordulattal, leplezetlen elégtétellel szólította fel távozásra a - politikusok százait börtönbe juttató - korrupcióellenes ügyészség vezetőjét.

Serban Nicolae, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője szerint most már "komolyan fontolóra kell venni" az államfő felfüggesztését, ha Iohannis nem hajtja végre az alkotmánybíróság döntését.
Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke úgy értékelte: a "többi intézményhez hasonlóan politikai befolyás alá került alkotmánybíróság" a PSD-ALDE kormánykoalíció ügyvédjévé vált.

Traian Basescu volt államfő, az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja elnöke szerint az alkotmánybíróság csaknem másfél évtizedre vetette vissza Romániát. Cristian Diaconescu volt külügyminiszer azt mondta: ha egy ilyen a döntés 2004-ben született volna, Romániát nem vették volna fel az Európai Unióba.

Szerda este több száz tüntető is kifejezte nemtetszését Bukarestben és más romániai nagyvárosokban az alkotmánybíróság döntésével szemben. A tüntetők a korrupcióellenes demonstrációk hagyományos helyszínén, a bukaresti kormánypalota előtt gyülekeztek, a magasba emelt feliratokkal és skandálásaikkal kifejezve meggyőződésüket, hogy az alkotmánybíróság "az ország szégyenévé", a "PSD szolgájává" vált.