Idei utolsó kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a feltételeket az Európai Központi Bank (ECB), ami leginkább Christine Lagarde elnöki bemutatkozása miatt tartotta izgalomban a piaci szereplőket.

Az ECB megerősítette, hogy a továbbiakban is támogató politikát folytat, megsegítendő a gyenge növekedést az eurózónában. Ehhez kész minden rendelkezésre álló eszközt igénybe venni, amivel az infláció megközelítheti a 2 százalékos középtávú inflációs célját.

A növekedési kilátások Európában és a világgazdaságban is visszafogottak, ezért az ECB fenntartja eszközvásárlási programját is, és továbbra is arra ösztönzi a stabil gazdasági helyzetben lévő, mérsékelten eladósodott tagállamokat, hogy költségvetési forrásokból is támogassák meg a gazdasági növekedést.

A bemutatkozó sajtótájékoztatón több kérdésben vártak válaszokat Lagardetól, amelyek javarészt meg is születtek.

A jegybank 16 év után megkezdi stratégiájának felülvizsgálatát, ami valamikor januárban kezdődhet, és 2020. végére elkészül. Az ECB minden területre kiterjesztené az eljárást, ami a mandátumát érinti, és várhatóan alapvetéseket is megnéznek, mint amilyen az infláció számításának módszertana. A felülvizsgálatban figyelembe veszik az olyan új szempontokat, mint a másfél évtizedes technológiai fejlődés, vagy a környezetvédelmi kihívások.

Mivel különösebb nyomás nem volt ezúttal a jegybankon, hogy változtasson a fő feltételeken, leginkább azt figyelték a közgazdászok és a befektetők, hogy Lagarde miként kommunikál, hogyan tud reagálni a felmerülő kérdésekre.

Ha nem tudom, akkor azt fogom mondani, hogy nem tudom

- ígérte a várható stílusról Lagarde.

Az újságírói kérdésekre elmondta, mindenképp megőrzi a jegybank függetlenségét, azonban fontosnak tartja, hogy a mandátumának tejesítéséhez adott esetben a kormányzatokkal is együtt tudjon működni.

Várták, hogy megnyilvánuljon a negatív kamatokról, amelyekkel az ECB a finanszírozás bőségét igyekszik biztosítani, ezzel azonban komoly bevételkiesést okozva a bankrendszernek. Lagarde kiállt a negatív kamatok sikeressége mellett, miközben elismerte, hogy a jegybank nagyon is tisztában van a kedvezőtlen mellékhatásokkal.

Egyben megjegyezte, hogy nem fogja felülbírálni a múltban meghozott döntéseket, ezeket egyben, kész tényként kezeli, és ezek alapján léphet tovább az ECB stáb a jövőben.

Nem vagyok se galamb, se héja, inkább bagolynak tekintem magam. Egy bölcs bagolynak

- mondta Lagarde, amikor saját jegybankári irányultságáról kérdezték.

Ezzel egyértelműen azt üzente, hogy nem foglal állást egyik irányzat mellett sem, és nem áll be egyik táborba sem a több szakmai kérdésben megosztott kormányzótanácson belül.

Lagarde egyik legfőbb feladatának azt tartják, hogy a korábban egyre élesebbé váló nézeteltéréseket elsimítsa.

Jöhet az új német tanácstag

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa a héten véleményezte az Európai Unió Tanácsának ajánlását, amelyet az ECB egy igazgatósági tagjának kinevezésére tett.
A kormányzótanács nem élt kifogással Isabel Schnabel jelölt ellen, aki monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkezik. Isabel Schnabel jelenleg a Német Közgazdasági Szakértők Tanácsának tagja és a Bonni Egyetem pénzügyi gazdaságtan professzora.
Isabel Schnabel megbízatása nem megújítható, nyolc évre szól. Az igazgatóságban Sabine Lautenschläger helyét veszi át, aki október 31-i hatállyal lemondott a posztjáról.