Míg a Covid-19 számos tevékenységet viszonylag zökkenőmentesen terelt át az online térbe, a telemedicina és azon belül is a videós orvosi konzultáció kezdetben sok fejtörést okozott. A páciensek idegenkedése azonban rövid idő alatt megváltozott a videós rendelések hatékonyságával kapcsolatban: kijelenthető, hogy nemcsak az orvosok, de a betegek is felkészültek arra, hogy hosszútávon alkalmazzák ezt a konzultációs formát.

A Deloitte előrejelzése szerint 2021-ben 5 százalékkal nő világszerte a virtuális videós rendelések száma, szemben a 2019-ben mért 1  százalékkal. Ez nem tűnik soknak, de nominálisan 2019-ben az OECD 36 országában összesen 8,5 milliárd orvosi konzultáció zajlott le, mintegy 500 milliárd dollár értékben - ennek az 5 százaléka több mint 400 millió rendelést jelent, 25 milliárd dollár értékben.

QP | Quality Placement

„Az emelkedés egyértelműen a világjárványnak tudható be: 2020 áprilisában az amerikai rendelések 43,5 százaléka zajlott videón, telefonon, emailben vagy chaten, a pandémia előtt ez a szám csupán 0,1 százalék volt. Európában is impozáns a növekedés: 2020 tavaszán a franciaországi videó konzultációs szolgáltatások 40 százalékkal emelkedtek” - mondta Laczka Sándor, a Deloitte Magyarország TMT iparági csoportjának igazgatója.

Mi áll a növekedés hátterében?

 

2020 márciusában több ország, így az Egyesült Királyság, az USA és Németország is átalakított néhány szabályozást, szélesebb tömeg számára megnyitva ezzel az utat a távorvoslás felé. Ezzel együtt, a Covid-19 is arra kényszerítette az embereket, hogy sok olyan szoftver használatát sajátítsák el, melyektől korábban idegenkedtek. A pandémia alatt emberek százmilliói kezdtek el otthonról dolgozni, először használták a videohívó szoftvereket: egy év múltán a legtöbben már hozzáértően kezelik ezeket.

Ezt hozták a tabletek és az okostelefonok

Az elmúlt 5 évben gyorsan csökkent a generációs szakadék a digitális eszközök tulajdonosai között, ez is segítheti majd a virtuális orvoslás fejlődését. Míg korábban a 65 év felettiek kevesebb videóhívásra alkalmas eszköznek voltak birtokában az Egyesült Államokban, ez már változóban van: 2015-ben, a 65-75 közötti korosztálynál minden harmadik embernek nem volt videóhívásra alkalmas eszköze, 2020-ra ez a szám a tablet és okostelefon vásárlásoknak köszönhetően 25-ből egyre csökkent. 2014 és 2019 között 6 százalékkal nőtt az internethasználat az USA-ban, a 65 év felettieknél pedig a növekedés 16 százalékos volt. 2020 közepére pedig már négyből három időskorú használta rendszeresen a világhálót.

„Arra számítunk, hogy a pandémia után némileg visszaesik ugyan, de nem tér vissza a pandémia előtti alacsony szintre a videós orvosi konzultációk száma. Egy 2020 nyarán végzett kutatásunk szerint az amerikai egészségügyi dolgozók csupán 5 százaléka számít arra, hogy komolyabb visszaesés lesz ezen a területen. Az egyik oka annak, hogy velünk marad a telemedicina, hogy szeretik a betegek.

A virtuális látogatások emellett hatékonyabbak is, 20 százalékkal csökkentik a látogatási időt. San Francisco-ban és New York City-ben például kiemelkedő, 75, illetve 50 százalékos csökkenést mértek. Ráadásul a betegek nem csupán az utazási költségeket spórolják meg, de nagyobb biztonságban is vannak” - mondta el Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

Őrületes pénz van benne

 

A Deloitte számításai szerint a valós és virtuális orvosi rendelések világszerte több mint 700 milliárd dollárt tesznek ki 2021-ben, ennek nagy része, több mint 500 milliárd dollár az OECD 36 országában keletkezik majd. Ez csak az egészségügyi szolgáltatásokat jelenti, de a megnövekedett videó és más virtuális rendelések a technológiát szolgáltató cégek számára is bevételnövekedést jelentenek: a kimondottan virtuális rendelési megoldásokat szállítók számára 2021-re 8 milliárd dolláros bevétel prognosztizálható.

Emellett, részben a virtuális orvoslásnak köszönhetően több mint 33 milliárd dollárra rúgó értékesítésre lehet számítani az otthoni használatra kialakított, orvos egészségügyi technológiát – szenzorok, megfigyelő megoldások, okosórák – piacán 2021-ben, ami 2019-hez képest 20 százalékos növekedést jelent.

Azért vannak még ellenérzések...

 

Minden pozitívum dacára vannak még ellenérzések a videóorvoslással kapcsolatban: egy 2020 áprilisi kutatás szerint az amerikai válaszadók 66%-a szerint fizikai vizsgálatra is szükség van ahhoz, hogy valóban megértsék egészségügyi szükségleteiket, 56%-uk szerint pedig azt mondta, nem kap ugyanolyan minőségű ellátást, mint egy személyes találkozón. Az orvosok és egészségügyi dolgozók pedig még csak tanulják, hogyan lehetne optimalizálni a virtuális megoldásokat.

Fontos kérdés továbbá, hogy olyan piacokon, ahol a biztosítók kulcsszerepet játszanak, jár-e biztosítói vagy kormányzati visszatérítés a virtuális orvosi rendelésekért. A világjárvány előtt a legtöbb biztosító kevesebbet vagy semmit sem fizetett virtuális konzultációk után, azonban a Covid-19 ezt a gyakorlatot is felülírta.

Magyarországon is népszerű

 

„Bár a videóorvos valószínűleg sosem fogja teljesen átvenni a személyes konzultáció helyét, de sok esetben általános és elfogadott opció lesz” – mondta Fábián Dorottya „Ez alól pedig hazánk sem kivétel, részben a COVID-19 járvány hatására nálunk is felerősödtek azok a folyamatok, melyek a telemedicinát elfogadott módszernek tartják. Február óta például jogszabály határozza meg, mely egészségügyi szolgáltatások nyújthatók telemedicina útján, és ezekhez milyen azonosítási folyamatokat kell biztosítani” – tette hozzá a szakértő.