Az amerikai kórházak küzdenek azért, hogy a téli járványhullámban megtalálják a betegek kezeléséhez szükséges munkaerőt. Az Egyesült Államokban az egész gazdaságban nagy a munkaerő iránti kereslet, ami megnehezíti az omikron-változat miatt kiesett orvosok, ápolók és kisegítő személyzet pótlását. Különösen nehéz a helyzet a kisvárosokban és a vidéki területeken, ahol a lakosság elöregszik, és kevesebb ember lép be a munkaerőpiacra.

Az egészségügyben és a szociális segélyezésben több mint kétszeresére nőtt az üres álláshelyek száma a járvány idején tapasztalt mélyponthoz képest, de közben folyamatosan rekordszámú ember lép ki a rendszerből

"Ez a legjelentősebb munkaerőhiány, amit valaha is láttunk" - mondta Sally Zuel, az Indiana állambeli Terre Haute-ban található Union Health HR-vezetője a Bloombergnek

Közben a bérek az egekbe szöknek: A Kaufman Hall tanácsadó cég adatai szerint novemberben a kórházak egy betegre jutó munkaerőköltsége 26 százalékkal haladta meg a két évvel korábbi, vagyis a járvány előtti szintet.

A munkaerőhiány az ellátás minden aspektusát felforgatja. Egy floridai Fort Lauderdale-i kórház a munkaerőhiány miatt ideiglenesen bezárta szülészeti osztályát. Egy 25 ágyas nebraskai vidéki intézmény főigazgatója hétfőn maga ellenőrizte a betegeket az osztályon. Indianában, ahol a kórházi személyzet megerősítésére a Nemzeti Gárdát hívták be, a vezetők dupla fizetést ajánlanak a dolgozóknak, hogy meghosszabbítsák műszakjukat, ha kollégáik betegek.

Az Egyesült Államokban már jóval a Covid megjelenése előtt is nagy volt a kereslet az orvosok és ápolók iránt. A világjárvány csak súlyosbította a helyzetet, mivel a koronavírus elleni kétéves küzdelemben megfogyatkozott egészségügyi dolgozók egy része a korai nyugdíjazás mellett döntött. Mások az állandó állásokat jövedelmező, rövid távú, prémiumfizetéses beugrós megbízásokra cserélik, ami tovább növeli a munkaerőköltségeket. Az AMN Healthcare munkaerő-kölcsönző cég decemberi felmérése szerint négyből három egészségügyi intézmény keresett ideiglenes egészségügyi szakembereket - ez a kategória olyan klinikai dolgozókat foglal magában, akik nem orvosok, ápolók vagy szakorvosok -, hogy megpróbálja enyhíteni a járvány okozta munkaerőhiányt.

A kórházi tisztviselők szerint a klinikai szakemberek hiányán túlmenően egyre nehezebb felvenni és megtartani az egészségügyi központok működéséhez nélkülözhetetlen más munkakörökben dolgozókat, a technikusoktól az étkeztetésben dolgozókon át a takarítókig. Ezeknek a pozícióknak a betöltéséhez egyre inkább szükség van arra, hogy a bérek tekintetében versenyezzenek más iparágakkal, miközben meg kell győzniük a dolgozókat arról, hogy egy világjárvány idején biztonságosan tudnak ételt készíteni vagy padlót takarítani az egészségügyi épületekben. Sok helyen az ilyen pozíciók azért nem tudják feltölteni a kórházak, mert a helyi Walmart áruházakkal versenyeznek, ahol a bérek emelkednek.

Az ápolók pedig vagy a korai nyugdíjazást választják, vagy felmondanak, miután kiégtek a járvány elleni küzdelemben. Ehhez képest a kiskereskedelemben már jobb fizetésért találnak kiszámíthatóbb munkahelyeket, ahol a munkaidő csak 8 óra, sokkal kevesebb a túlmunka.

Magyarországon is látszódnak gondok

Itthon is sokan fordulhatnak el az egészségügytől, mivel régóta vita van a kormányzat és a szakszervezetek között az ügyeleti pótlékokról. Bár decemberben jelezte az Országos Kórházi Főigazgatóság, hogy megemeli ezeket a tételeket, a feszültséget ez csak kevéssé csillapította. Részben azért, mert a márciusban bevezetett új egészségügyi szolgálati jogviszony tiltja, hogy máshol is állást vállaljanak, miközben ez nem biztosított számukra béremelést.

Az egyes szakmai nyilatkozatok alapján itthon jelenleg közel 10 ezer szakápoló hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, a Nemzeti Egészégbiztosítási Alapkezelő korábbi adatai szerint pedig a 6350 háziorvosi praxis mintegy tizede betöltetlen, miközben a háziorvosok átlagéletkora a 60 évet közelíti.  A munkaerőhiány miatt többet kell dolgoznia a megmaradt állománynak.

A járvány előtt is nagy volt a hiány az egészségügyben: Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke már 2019-ben arról beszélt, hogy a szükségesnél akár 35 százalékkal is kevesebb ápoló lehet a rendszerben.