Kína első ízben adott el államkötvényeiből közvetlenül amerikai befektetők számára is, s a jelek szerint hatalmas sikerrel. Az összesen 6 milliárd dollárnyi, az amerikai devizában denominált kínai állampapírt sokszorosan túljegyezték, mintegy 27 milliárd dollárnyi vásároltak volna belőlük a befektetők a Financial Times tudósítása szerint. Ez 10 milliárd dollárral több annak a kibocsátásnak az értékénél, amellyel Kína több éves szünet után tavaly visszamerészkedett a dollárkötvény piacra.

Érdekes időzítés

Kapcsolódó

A kibocsátás szimbolikus sikernek is tekinthető Kína számára több okból is. Egyrészt heteken belül sor kerül az amerikai elnökválasztásra, ahol a jelöltek közül az egyik - Donald Trump - politikája egyik alappillére évek óta az, hogy az amerikai és a kínai gazdaságnak jobban szét kellene válnia egymástól. Másrészt a két ország közötti kapcsolatok és az egymással szembeni kereskedelmi stratégiák visszatérő eleme az, hogy Kína elképesztő összegekkel hitelezi az amerikai gazdaságot, a kínai kézben lévő amerikai állampapírok állománya meghaladja az egybillió dollárt.

A mostani kibocsátás ezzel szembemegy, most amerikai befektetők finanszírozzák majd a kínai államot. A kibocsátott sorozat mintegy 15 százaléka ment végül amerikai befektetőknek, így a tranzakciónak inkább szimbolikus jelentősége van.

Kijelölték a vevőket

Az amerikai befektetőknek speciális jogi szabályok keretében ajánlották fel a kötvényeket. Ez azt jelentette, hogy a kínai kötvényeket csak erre dedikált intézményi befektetők vásárolhatták meg, s a kötvényekre különleges kereskedési szabályok is vonatkoznak minimális tartási periódussal. E szabályozás lényege, hogy a kötvénykibocsátás és a kibocsátó nem esik az amerikai értékpapír felügyelet hatáskörébe, sokkal lazább beszámolása kötelezettségei vannak a kötvény eladójának, mintha azokat normál körülmények között akarná eladni az amerikai piacon.

A kínai kötvények iránti étvágyat két dolog is táplálhatta. Egyrészt a befektetők a jelek szerint bíznak a kínai gazdaság fellendülésében, másrészt a kötvények hozama is csábító volt. A három, öt 10 és 30 éves lejáratú papírok hozama 0,4, 0,55, 1,2 és 2,25 százalékos volt. Ez jóval magasabb a hasonló lejáratú amerikai papírokénál, a 10 éves amerikai papírét például 50 bázisponttal haladja meg.

A Financial Times által megszólaltatott szakértők közül volt olyan, aki szerint a kötvénykibocsátás azt mutatja, hogy Kína nem tartja valós veszélynek retorzióként az ország leválasztását a dollár alapú pénzügyi rendszerről. A UBS Asset Management elemzője azt emelte ki, hogy egy ilyen kötvény piacra kerülése megkönnyíti a nagy kínai cégek számára azt, hogy a jövőben ők is dollárkötvényeket bocsássanak ki akár amerikai befektetők részére is, hiszen a kínai állam által kibocsátott papírok majd benchmarkként tudnak szolgálni.