Lloyd Blankfein csütörtök este megjelent Twitter-üzenetében azt írta: a vállalatvezetőket nagyon aggasztja a brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. "Vonakodva mondom ezt ki, de sokan szeretnének megerősítő szavazást e hatalmas horderejű és visszafordíthatatlan döntésről. Oly sok minden forog kockán, miért ne lehetne meggyőződni arról, hogy él-e még a konszenzus?" - olvasható a Goldman Sachs vezetőjének Twitter-üzenetében.

Blankfein nincs egyedül ezzel a véleményével.

Kapcsolódó

Az OECD nemrégiben ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint ha a brexitről szóló döntést "például egy újabb népszavazás eredményeként" vissza lehetne fordítani, az nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira.

A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Az OECD-jelentés szerint ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból, akkor is a lehető legszorosabb kereskedelmi kapcsolatrendszert kell fenntartania az unióval, ellenkező esetben a brit gazdaságnak súlyos növekedési kockázatokkal kellene szembenéznie.

Az OECD modellszámításai szerint ha Londonnak az EU-tagság várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel vannak olyan távlati előrejelzések, amelyek 2019-re 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

A brexit növekedési kockázataira nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

A Moody's szerint a brit gazdaság több ágazatát súlyosan érintené, ha a brit EU-tagság megszűnéséig London nem tudna átfogó megállapodásra jutni az Európai Unióval a további kereskedelmi kapcsolatrendszerről. Ebben az esetben nem lehet kizárni a recesszió lehetőségét sem.

A konzervatív párti brit kormány mindazonáltal mereven elveti az újabb népszavazást az EU-tagságról.

Theresa May miniszterelnök az LBC interjúműsorában jelentette ki, hogy nem lesz újabb EU-tagsági referendum. "Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a brexitet és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból" - mondta a rádióműsorban.

Theresa May idén március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválásának bejelentése el is indította - a brexit-folyamatot. Az 50. cikk értelmében az uniós tagság megszűnik, ha hatályba lép a kilépési szerződés; megállapodás hiányában a kilépési szándék bejelentése után két évvel megszűnik az uniós tagság, de a kilépési tárgyalások az uniós tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

A brit kormány a héten bejelentette: törvényben is rögzíteni kívánja az EU-tagság megszűnésének 2019. március 29-i időpontját.