Az EIU riportja pandémia átrendezte a vizsgált 133 város megélhetési költségek alapján felállított sorrendjét, annak ellenére, hogy az EIU globális megélhetési indexe (WCOL) az elmúlt évhez képest átlagosan 0,3 százalékponttal emelkedett. Az EIU idén 138 áru és szolgáltatás árát vizsgálta 130 nagyvárosban 2020 szeptemberében.

A legnagyobb drágulás - amerikai dollárban számolva - Irán fővárosában, Teheránban következett be, ahol a WCOL indexe 10 pontot ugrott. Ez az EIU szerint az amerikai szankciókra vezethető vissza, ami hatással volt az árukészletre. Bár Teherán az EIU listáján majdnem 30 hellyel, a 106-ról a 79-re lépett feljebb, az árak még így is jóval elmaradnak a világ legdrágább városaitól, Hongkongtól, Zürichtől és Párizstól. Teheránban a megélhetési költségek a felmérés viszonyítási alapjául szolgáló New York-inak a 62 százaléka.

QP | Quality Placement

A svájci és a francia főváros a megélhetési költségek tekintetében egyébként lehagyta Szingapúrt és Oszakát, amelyek a tavalyihoz képest idén a negyedik és ötödik helyre csúsztak le. Az EIU szerint Szingapúrban az áresést az váltotta ki, hogy a pandémia miatt a vendégmunkások elmaradtak. A városállam népessége 2003 óta most először csökkent, a kereslet visszaesett és defláció alakult ki. Oszakában hasonló trend alakult ki: a fogyasztói árak stagnálnak, a japán kormány pedig felvállalta a költségek egy részét - például támogatást ad a tömegközlekedésre.

A világ 10 legdrágább városa
OrszágVárosWCOL index (New York City = 100)HelyezésVáltozás 2019-hez képest
SvájcZürich10314
FranciaországPárizs10314
HongkongHongkong10310
SzingapúrSzigapúr1024-3
IzraelTel-Aviv10152
JapánOszaka1015-4
SvájcGenf10073
USANew York1007-3
DániaKoppenhága9692
USALos Angeles969-1
Forrás: EIU

 

A fentiekkel szemben Rio de Janeiro és Sao Paolo volt a két város, ahol megélhetési költségekben a legnagyobb visszaesést figyelték meg. A két brazil városban a megélhetési költségek a New York-i 43 százalékának felelnek meg, amivel a 2020-as listán a 119. helyen állnak.

Mi okozta az ármozgásokat?

Az EIU szerint a WCOL-ban a nagy átrendeződést a devizaárfolyamok dollárral szembeni alakulása okozta, miután az index New York City megélhetési költségeit veszi alapul. Idén szeptemberben pedig - amikor ez a jelentés készült - az amerikai kontinens devizái álltak a leggyengébb szinteken, míg a legerősebben Nyugat-Európában volt.

Az ellátási láncok problémái szintén hatással voltak az árakra, főleg, hogy bizonyos termékeknél (például vécépapír, tésztafélék) hiány alakult ki, melynek hatására az árak is megugrottak.

Egyes városokban a kormányzati beavatkozások határozták meg az árak alakulását. Argentínában például új árszabályozásokat vezettek be a pánikvásárlások miatt, mások adókat emeltek a kiesett bevételek pótlására. Utóbbira példaként említi az EIU, hogy a szaúdi kormány az olajárak esése miatt az áfát 5-ről 15 százalékra emelte 2020 júliusától.

Máshogy költekeznek az emberek

Sok országban az elkölthető jövedelem is jelentősen csökkent a kormányzati támogatások ellenére. Erre, mint ahogy az általában lenni szokott, a fogyasztók sokkal átgondoltabb költésekkel és a kiadásaik visszavágásával reagáltak. Az alapvető termékek ára stabilnak mutatkozott. Sok országban a vásárlók tudatosabbá váltak, egyrészt átfogalmazták magukban a fontos termékek definícióját, másrészt sok országban árérzékenyebbek lettek és átváltottak az olcsóbb termékekre, növelve a versenyt ezen a piacon. Mivel a magasabb keresetű vásárlókat nem igazán érintette a járvány, a prémium termékek ára is ellenállóbbnak mutatkozott.

Az EIU az áruk és szolgáltatások terén 10 kategóriát vizsgált, amelyből a dohányáruk és a rekreációs termékek (beleértve a szórakoztató elektronikai termékeket) körében volt a legnagyobb áremelkedés tavaly óta, míg a legnagyobb áresést a ruházati termékeknél figyelték meg, miután sokan elhalasztották a ruhatáruk lecserélését. A ruházati költések az EIU szerint idén több mint 9 százalékkal maradhatnak el az előző évitől és jövőre is csak lassú fellendülés várható.

Az étel és élelmiszerek átlagos indexe nagyjából változatlan maradt, ám az úgynevezett bevásárlókosár-index, ami a különböző élelmiszerek mellett alkoholmentes italokat is tartalmaz, a vizsgált városok közül 50-ben csökkent. Ez az EIU felmérése szerint főleg Latin-Amerika és Afrika városainak köszönhető, azon belül is főleg a fizetőeszközök gyengülésének a dollárral szemben, illetve az egyre növekvő szegénységnek.

A vizsgált termékkategóriák közül az alkohol ára felfelé ment, és az egyik leginkább dráguló termékek között volt. Miközben a bároknak be kell zárniuk a járványügyi szigorítások miatt, az alkohol iránti kereslet továbbra is erős maradt. Ahol engedélyezett, ott az online eladások ugrottak meg.

2021 is hasonló lesz

Az EIU arra számít, hogy a 2020-as ártrendek 2021-ben is folytatódnak, miután a globális gazdaság nem valószínű, hogy visszatér a járvány előtti szintre 2022-ig. Ennek eredményeként a fogyasztói költések visszafogottak maradnak, és az árak is nyomás alatt lesznek.

Az importáruk továbbra is érzékenyek maradnak az árfolyamingadozásokra, az online szektor pedig tovább növelheti a részesedését a kiskereskedelemben 2021-ben. Ugyanakkor még az online kereskedőknek is nehéz lesz új bevételi forrásokat találni, az árversenyre hagyatkozhatnak a volumen növelése érdekében. Az árazási stratégiákat leginkább a járványvédelmi korlátozások fogják meghatározni - véi az EIU legfrissebb elemzése.