Európa legtöbb országában évtizedes rekordokat döntött az infláció tavaly, amelynek tetemes részét az élelmiszerek drágulása adta. Az élelmiszerinfláció pedig nagy részben a mezőgazdasági alapanyagok drágulásának és a gazdák költségnövekedésének tudható be – derül ki az Eurostat friss adataiból.

A háború és az időjárás miatt lőttek ki az árak

Az uniós statisztikai hivatal összegzése szerint három fő oka volt az elszálló áraknak:

QP | Quality Placement
  1. Orosz-ukrán háború: a konfliktus miatt eluralkodott a pánik a globális piacokon, mivel Oroszország és Ukrajna a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó és a műtrágya jelentős exportőr országai, a világ legnagyobb kibocsátói.
  2. Aszály: Európát példátlan aszály és forróság sújtotta 2022 nyarán, amely kárt tett a szántóföldi növényekben, és a kiégett legelők miatt érdemi hatással volt az állattartókra, elsősorban a tejtermelésre.
  3. Infláció: a gazdák önköltségének példátlan emelkedése. Az inputköltségek növekedésére hatással volt az energiaárak emelkedése, valamint a műtrágyahiány. Az orosz fosszilis energiaforrásoktól való függés mellett felhajtotta az árakat a szintén szankciók sújtotta orosz műtrágya importkorlátozása miatt kialakult hiány.

A költségek emelkedését kisebb részben befolyásolta a munkaerő-költség növekedése, és a Covid-19-járvány utóhatásai, valamint egyes termékeknél a csökkenő kereslet.

Drága gabona: drága takarmány, drága élelmiszer

Az alapanyagok közül legnagyobb mértékben a gabonafélék ára emelkedett, az uniós átlag 45 százalékos volt. Ezt követte a tojás, ami 43 százalékkal lett drágább egy év alatt, a harmadik legnagyobb áremelkedés, több mint 30 százalékos pedig a tejnél volt megfigyelhető egy év leforgása alatt.

A mezőgazdaság ráfordítási költségei is óriásit nőttek, a gazdáknak több mint harmadával nőtt az önköltségük.

Kiugró tétel volt a műtrágya, aminek az ára 83 százalékkal nőtt, valamint az energiaköltségek, átlagosan 59 százalékkal. Ezen kívül a takarmány ára emelkedett érdemben, több, mint 30 százalékkal.

Ez vezetett az élelmiszerárak robbanásához

Az aszály és a forróság miatt Nyugat-Európában óriási károkat okozott az állattartóknak a szélsőséges időjárás.

A legelők nagy részén a fű kiégett, ezért a téli hónapokhoz hasonlóan takarmányozni kellett az állományt. Ennek hatására jelentősen nőtt a takarmányigény, mivel a télire elraktározott készleteket voltak kénytelenek felhasználni a gazdák.

Ráadásul a takarmányozási költségek már 2020-ban is jelentősen nőttek.

Példátlan szárazság sújtotta Európa legnagyobb részét
Példátlan szárazság sújtotta tavaly Európa legnagyobb részét
Kép: MTI Fotó, Komka Péter

A takarmányköltségek így még tovább nőttek, miközben azok alapanyaga, vagyis a gabonafélék ára is rekordokat döntött. Sok nyugat-európai gazdaság a kilátástalan helyzet miatt felhagyott az állattartással, levágta állományát.

Ezek a hatások a szarvasmarhatartókat érintették legérzékenyebben, ráadásul a legeltetés hiánya miatt a nyerstej mennyisége is jóval kevesebb lett a megszokottnál.

Ezzel magyarázható, hogy a tejtermékek ára mindenhol jelentősen nőtt tavaly év végére.

Pánik a szántókon

A gabonaárakat az energiaárakhoz hasonlóan a tőzsdei kereslet és a kínálat aránya befolyásolja, a háború miatt pedig pánikolni kezdtek a befektetők.

Oroszországból a szankciók miatt nem jutott ki nyáron a termés, míg Ukrajnában a háború miatt sokáig nem sikerült a tengeri útvonalakon szállítani.

A szárazföldi útvonalak ugyanakkor nem voltak képesek azt a kapacitást elszállítani, amire szükség lett volna.

Az Európai Unió ráadásul a Moszkva elleni szankciók között a műtrágya behozatalát is megtiltotta. Az európai gyártók viszont a magas energiaköltségek miatt nem tudtak elegendő műtrágyát előállítani, a hozzáférhető készleteket pedig aranyárban értékesítették.

Ezek a folyamatok végső soron szinte az összes feldolgozott élelmiszerre hatással voltak, kiemelten a pékárukra és az állati termékekre.

Magyarország alapanyagárakban is rekorder

Nem csak az élelmiszerek ára nőtt hazánkban kiugróan, hanem az alapanyagok ára is. Az Eurostat adatai szerint a tej áremelkedése Lettország és Litvánia után a harmadik legyorsabb ütemű volt, közel 50 százalékos.

A gabonafélék árában is csúcsot döntöttünk: a 67 százalékos felvásárlási ár emelkedés csak Finnországban volt magasabb, ahol elérte a 70 százalékot.

Magyarországon is az uniós tendenciát követték az árak, ugyanakkor

a drágulás mértékét önmagában nem lehet a globális okokra fogni.

A pontosabb okokat a későbbiekben közzétett, részletes statisztikai adatokból lehet megállapítani.