Végső szakaszához érezik a budapesti kormány harca Magyarország bankjaival szemben. A végeredmény várhatóan kevésbé véres lesz, mint amilyen a legpesszimistább forgatókönyvekben szerepelt, ami nem jelenti azt, hogy az ország igazán jól járna - kezdi magyarországi bankrendszer átalakulását bemutató cikkét a Financial Times (FT).

Amióta 2010-ben hatalomra került, az Orbán Viktor vezette kormány folyamatos kampányt folytat a bankok ellen. A fő támadási felületet a devizahitelek adják, amelyek a pénzügyi válság előtt alacsony kamataiknak köszönhetően igen kedvezőek voltak a hitelfelvevőknek, egyben jókora hasznot hoztak a pénzintézeteknek. A forint gyengülése azonban véget vetett ennek a helyzetnek, a törlesztőrészletek az égbe emelkedtek, bedöntve a kölcsönök nem kis részét.

Hátsó szándék

Az Orbán-kormány szerint a bankok ezekkel a hitelekkel eleve átverték ügyfeleiket, amire a pénzintézetek azt válaszolják, hogy az érvényben lévő szabályok szerint jártak el. A kormányfő vélhetően azért is élezi a vitát, mert a bankok nehéz helyzetét kihasználva növelni óhajtja a hazai tulajdonban lévő pénzintézetek súlyát a pénzügyi rendszerben.

Az FT ezt követően emlékeztet a bankokra mért egymást követő csapásokra, kezdve a brutális bankadóval, folytatva a tranzakciós adóval, egészen a devizahitelekkel kapcsolatos intézkedésekig, a végtörlesztésig, az árfolyamgátig és a devizaátváltásokon elért haszon visszafizetéséig. A következő lépés a kölcsönök átváltása lesz, amelyet legalább piaci árfolyamon hajtanak végre MNB-s segítséggel.

Tovább, tovább, tovább

A múlt héten újabb lépést tett a kormány afelé, hogy 50 százalék fölé emelje a magyar tulajdon arányát a bankrendszerben. Megállapodást írtak alá a GE Capitallal a Budapest Bank állami kézbe vételéről - a vételár egyelőre ismeretlen. Néhány hónappal korábban az MKB-val játszódott le ugyanez,amely a német Bayerische Landesbanktól kerül a kormány irányítása alá. Az előbbi a nyolcadik, az utóbbi az ötödik legnagyobb magyarországi bank.

Ezzel azonban nem készült el a nagy mű, ugyanis Orbán nemrégiben jelezte, hogy a szektor 60 százalékának kellene magyar tulajdonban lennie, a fejlesztési miniszter pedig 70 százalékos arányról beszélt.

A szakértők úgy vélik, hogy a külföldi bankok pozitív szerepet játszottak Kelet-Közép-Európában, beleértve ebbe Magyarországon túl Lengyelországot és Csehországot is. Miután az utóbbi két országban nem okoztak olyan súlyos problémát a devizahitelek, mint Magyarországon, vélhetően a baj legnagyobb részét a szabályozás gyengesége okozta.

Uram-bátyám

Eközben nehéz érvelni az állami, nemzeti tulajdon mellett. Nem igazán meggyőzőek azoknak az országoknak a tapasztalatai, amelyek bankszektora döntően hazai tulajdonban van - mondja Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzője. A régióban Szlovénia a legjobb példa, ahol a legnagyobb bankok állami tulajdonban maradtak a rendszerváltás után.

Ennek eredményeként ügyfeleik egy részével uram-bátyám viszonyt alakítottak ki, így nem csoda, hogy a válság után irdatlan mennyiségű behajthatatlan hitel maradt a nyakukon. Emiatt Szlovénia hajszál híján uniós segítségre szorult, amit csak úgy tudott elkerülni, hogy a kormány irdatlan költséggel az adófizetők pénzéből tőkésítette újra a pénzintézeteket.

Írországban, ahol nem állami, hanem hazai magántulajdonban voltak a bankok, euró-tízmilliárdos EU-IMF segélycsomaggal tudták csak elkerülni a bankok - és ezzel az állam - csődjét. Nem meglepő, hogy a dublini jegybank elnöke szorgalmazta a külföldi tulajdon súlyának növelését a bankrendszerben. Ettől várható ugyanis a verseny erősödése.

Figyelmeztetés

Az állami tulajdon előnyben részesítése más döntéshozókat is arra késztetett, hogy megszólaljanak. Suma Chakrabarti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a múlt hónapban az egyik beszédében elismerte, hogy a kelet-közép-európai országok pénzügyi rendszerének jót tehet, ha kissé átalakul a bankok tulajdonosi szerkeze, ám hangsúlyozta azt is, hogy a változásoknak piaci alapon kell végbemenniük.

Mi az EBRD-ben nem hiszünk abban, hogy lenne értelme nemzeti tulajdoni arányok megszabásának bármely gazdasági szektorban - fejtegette anélkül, hogy megemlítette volna Magyarországot. Megalapozott, jó szándékkal megfogalmazott jó tanács - értékeli Chakrabarti szavait az FT. Sajnos Magyarország Orbán vezetése alatt jobban érdekelt a "gazdasági szuverenitás" öncélú erőltetésében, mint hogy olyan megoldásokat keressen, amelyek jobb esélyt kínálnak a gazdaság felrázására.

QP | Quality Placement