Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Elkerülhetetlennek látszik, hogy a bankok elkezdjenek foglalkozni a nehezen behajtható, részben behajthatatlan tartozásokkal, mivel ezek száma régió néhány országában még ma is nő - véli a Deloitte, amely hét országra kiterjedő felmérést végzett a témában.

A helyzet országonként változó, a legrosszabb helyzetben Románia, Horvátország és Szlovénia mellett Magyarország van. Ezekben az országokban ugyanis az elhúzódó gazdasági bizonytalanság, a már a válságot megelőző években kialakult óriási devizahitel-állomány, illetve az extrém árfolyammozgások együttes hatása rontotta fokozatosan a vállalati és lakossági ügyfelek fizetőképességét/fizetési hajlandóságát, és ezzel párhuzamosan romlott a kihelyezett hitelek minősége is.

Ezzel szemben a lengyeleknél hiába a legnagyobb a rosszul teljesítő hitelek száma, az ország relatíve erős gazdasága miatt a pénzintézetek kilátásai is jobbak, mint a régió többi országában. Szlovákiában a kormány megszorításainak köszönhetően tovább nőhet a nem teljesítő hitelek száma, de a Deloitte szerint a bankrendszer a jó profitabilitásnak és a meggyőző tőketartalékoknak köszönhetően képes lehet kezelni a gondokat. A térségbeli országok közül azonban mégis Csehországban a legjobb a helyzet, ott ugyanis a válság előtt kevésbé volt túlfűtött a hitelezés, ennek megfelelően itt a legalacsonyabb a nem teljesítő hitelek válság utáni növekedésének aránya.

Vannak, akik megvennék a rosszhitel-portfóliókat

A problémák kezelésére adott válaszok országonként és bankonként más és más lehet - kommentálta az adatokat Fülöp András, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorra szakosodott szakértői csapatának vezető partnere. Szerinte az NPL állomány kezelésére megoldást jelenthet, ha a bank a működését teljesen kettéválasztja, és a továbbiakban a szervezeten belül kialakított "rossz bankba" csoportosítja át a nem teljesítő hitelállományt. "A portfóliók kettéválasztása révén ugyanis láthatóvá, jobban mérhetővé válik az egyes folyamatok jövedelmezősége, a pénzintézet valós pénzügyi teljesítőképessége. A rossz hitelek kiszűrése és elkülönített kezelése egyértelműen segíti a banki döntéshozatali, stratégia-alkotási folyamatot, ami a gazdaság (lassú) növekedésében bízva közép-hosszú távon a rosszhitel-állomány tudatos csökkentésének a lehetőségét is maga után vonja." - véli Fülöp András.

A kutatásról

A Deloitte által idén első alkalommal publikált "Restructuring Central Europe" felmérés Közép-Európa hét országának (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) bankrendszerét vizsgálta a pénzintézetek portfólióiban felhalmozódott nem teljesítő hitelek (NPL - non-performing loan) szempontjából.

Egy másik megoldási lehetőség az - magyarázza a szakember -, hogy a bankok megpróbálják eladni vagy kiszervezni NPL portfólióikat egy erre szakosodott követeléskezelőnek. Az eladási ügyletek egészen a közelmúltig jelentős adókockázatot rejtettek magukban, ám egy tavaly év végi EU Bírósági döntés kimondta, hogy a névérték alatt megvásárolt portfoliókat sem terhelheti áfa-fizetési kötelezettség. Igaz, ilyen lezárt ügyletre ma még egyelőre kevés példa akad, de a piaci aktivitás a Deloitte tapasztalatai szerint folyamatosan erősödik, egymás után bukkannak fel a régió piacain a rosszhitel-portfóliók iránt érdeklő, tőkeerős befektetők.