Elakadt az új európai populista politikai erők korábban megállíthatatlannak látszó előretörése - állapítja meg a CNBC összefoglaló cikkében. A görögországi radikális baloldali Sziriza, amely a megszorítások elvetését ígérő programjának köszönhetően megnyerte a január végi parlamenti választásokat veszített népszerűségéből, miután az új kormánynak az elmúlt néhány hónapban nem futotta többre, mint hogy kétségbeesetten igyekszik elkerülni az államcsődöt.

A brit függetlenségi párt, a UKIP mindössze egyetlen képviselői helyet tudott megszerezni a szigetország május 7-én tartott parlamenti választásán. Franciaországban a radikális nacionalista Nemzeti Fronton belül belháború robbant ki a pártalapító Jean-Marie Le Pen és a pártot jelenleg vezető lánya Marine Le Pen között. Spanyolországban idén megakadt a baloldali, megszorításellenes Podemos látványos tavalyi emelkedése, miután a párt korrupciós botrányba keveredett, a gazdaság a kilábalás jeleit mutatja és megjelent a színen egy hozzá hasonlóan populista versenytárs, a Ciudadanos (Polgárok) formáció.

Erősek, de nem eléggé

Ezek az európai populista mozgalmak továbbra is meglehetősen erősek, de nem hiszem, hogy jelentős kormányzati pozíciókra tehetnek szert. Görögország kivétel marad - véli Antonio Roldan Mones, az Eurasia Group kutatóintézet elemzője. Spanyolországban a javuló gazdasági helyzet és az új konkurens állítja meg a Podemos előretörését, Franciaországban hiába szerepelt jól a tavaly májusi európai parlamenti választásokon a Nemzeti Front, valószínűleg nem kerül a kormányzás közelébe.

A gazdasági válságok sorozatát követő megszorítások nem csupán az új mozgalmak megjelenését ösztönözték, hanem ezzel párhuzamosan azt is, hogy a hagyományos politikai erők változtassanak korábbi politikájukon - átvegyék az új szereplők napirendjének egy részét. Ezért foglaltak el például keményebb álláspontot a bevándorlással kapcsolatban.

Fordulat

Mostanra azonban a populista pártok elérték korlátaikat: nincs összefüggő gazdasági programjuk és nincsenek tapasztalt, profi politikusaik. Emellett szembe kell nézniük azzal is, hogy a választási rendszerek nem kedveznek a kisebb pártoknak. Nem hiszem, hogy az új politikai mozgalmaknak hosszú távú hatása lesz az európai pártrendszerekre - véli Mareike Kleine, politológus, EU-szakértő.

Először is nem tudnak elég vezetőt kiemelni óriási, tapasztalatlan emberekből álló támogatói bázisukból, ezért gyakran egy karizmatikus vezetőt követve emelkednek fel és velük együtt esnek vissza. Ugyancsak kedvezőtlen hatással járhat, ha bekerülnek a kormányba (mint például korábban Ausztriában) és kiderülnek korlátaik. További érv az újak visszaesése mellett, hogy a hagyományos pártok átveszik ügyeiket, amivel visszaszerezhetik szavazóikat.

Végül keresztbe tesznek nekik a választási rendszerek, amire a legjobb példa Nagy-Britannia, ahol a győztes mindent visz elve miatt hiába lett sok helyen a második a UKIP jelöltje, semmit sem értek a rájuk adott szavazatok, mert csak választási körzetek nyertesei juthatnak be a parlamentbe. Nincs listás szavazás.

Lesz hatásuk

Elemzők mindezek ellenére úgy gondolják, hogy a populista pártok, ha nem is kerülnek be a kormányokba, hatással lehetnek azok politikájára. Úgy véljük, hogy a politika főáramának szélén sodródó pártok, mint a UKIP vagy a Nemzeti Front hatással lesz a politikai vitákra és a széttöredezés irányába nyomja a pártrendszereket - véli Tina Fordham a Citi vezető politikai elemzője. Ez meg fogja gyengíteni a kormányokat.

A következő nagy európai politikai erőpróba az őszi spanyolországi parlamenti választás lesz. A két vezető politikai erő, a kormányzó jobbközép Néppárt és a Szocialista Párt kemény kihívókkal néz szembe a Podemos és a Ciudadanos személyében. Erősen megosztott parlament jöhet létre - véli Nicholas Spiro, a nevét viselő befektetési cég vezetője. Vége szakad annak a hagyománynak, amelyben a két nagy párt uralta a törvényhozást.

Visszaütött a korrupció

Spanyolországban a helyhatósági választásokon jelentős pozíciókat szereztek az alternatív pártok a hét végén. A kormányzó Néppárt ugyan megőrizte vezető helyét a szavazatok átlag 27 százalékának megszerzésével és az ellenzéki Szocialista Párt 25 százalékkal bejött a második helyre, de Madridban és Barcelonában évtizedek óta először elvesztették vezető szerepüket. Az előbbiben koalíciós partner lehet az egyik alternatív párt, a baloldali Podemos, az utóbbi polgármestere egy hölgy, Ada Colau lesz, aki a pénzügyi válság előtt felvett jelzáloghiteleik törlesztésére képtelen emberek melletti kiállásával szerzett hírnevet magának

Elemzők szerint a gazdaság nehéz helyzete és a hagyományos pártok kiterjedt korrupciós botrányai állnak a választói hangulat változása mögött. Tőzsdei befektetőknek nem nyerte el a tetszését az eredmény: az IBEX-35 index 1,8 százalékot veszített az értékéből, és visszacsúszott a portugál és a görög tőzsdemutató is. A bankrészvények mindhárom országban meredekebb lejtőre kerültek az átlagnál. A börzék többsége Európában és az amerikai tőzsdék hétfőn zárva tartanak.

QP | Quality Placement