Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Talán bizarrnak hangzik, de számolni lehet azzal, hogy szinte luxussá válik a magyar gasztronómia egyik alapértelmezése, a rántott hús (is). És bármily meglepő is, ezúttal nem a hús drágulása – pedig annak az ára is masszívan emelkedik - teheti egyre kevesebbek számára elérhetővé a vasárnapi ebédek sztárját, még csak nem is a liszt árának a pékek által rendszeresen – általában ősszel - vizionált elszaladása, hanem egy eddig nemigen emlegetett összetevő árának robbanása.

A napraforgó étolaj a 2019-es év eleji 490 forint körüli ára mostanra 680 (a Vénusz finomított napraforgó étolaj ára több áruházláncnál is 679 forint) forint köré kúszott – az 500 forintos határt 2020 márciusában lépte át az ár. Az elmúlt egy évben 35 százalékot némileg meghaladó áremelkedést lehet kiolvasni a KSH adataiból.

Mi húzódhat meg az étolaj árának elszabadulása mögött? Bár napraforgóból a magyar gazdaság nagyjából önellátó, vagyis inkább termel annyit, amennyit nagyjából felhasznál, a világpiac történései jelentősen befolyásolják az itteni folyamatokat. Márpedig a napraforgóolaj világpiaci ára az ezredforduló idején elért mélypontja óta csaknem hatszorosára nőtt. E folyamaton belül pedig egy trendforduló hatásai 2019 eleje óta érzékelhetők markánsabban.

„Nyilván hullámokkal tarkítva, de felfelé értékeli a piac a napraforgót. Ez az előttünk álló években csak gyorsulni fog, hiszen a növényi olajok iránti igény emelkedik, miközben a pálmaolajra egyre nagyobb nyomás nehezedik a környezetvédők részéről, a repce pedig nehezen birkózik meg az időjárás egyre szélsőségesebb változásaival” – derül ki Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértőjének elemzéséből.

Ennek a folyamatnak a napraforgó a nyertese. Mivel pedig e növényt leginkább Európában termelik (egyedül Argentína tudott az élmezőnybe beférni), a kontinens lehet ennek a mozgatója.

Az Európában irányadó rotterdami mag- és olajárak alapján - akár havi, akár éves bontásban - a napraforgó áremelkedése még az olajosmagok közül is kiemelkedik. Ezek az árak függenek a kőolaj árától, a szója árától és a pálmaolaj árától, de mivel a napraforgó jellemzően térségünkben terjedt el, az itteni kínálat is jelentős hatással bír az ármozgásra a szakértő szerint. Míg a napraforgómag ára 80 százalékkal, addig a napraforgóolajé több mint kétszeresére emelkedett az elmúlt egy évben Rotterdamban.

A világ legnagyobb napraforgó termelője Ukrajna, de Oroszország nagy tempóban zárkózik fel, a dobogóra az EU fér még fel. Az EU-ban Románia a legnagyobb termelő és a terület is ott a legnagyobb.

Magyarországon a 625,5 ezer hektáros idei napraforgó terület csaknem duplája a 20 évvel ezelőttinek, de 11 százalékkal kisebb, mint az eddigi csúcsnak számító 2017-es volt. A tavalyi 1,73 millió tonnás termés némileg több a megelőző évinél (1 százalékkal), a termésátlag viszont elmarad attól (2,84 t/ha). Ettől persze még a hozamok tekintetében a világ élvonalát képviseli a magyar napraforgómag termelés.

A KSH adatai szerint legutóbbi mélypontja, 2019 februárja óta, mintegy harmadával nőtt a napraforgó felvásárlási átlagára. A piaci árszintek azonban ennél jóval magasabb szinteket mutattak. Ugyanebben az időszakban az étolaj átlagos fogyasztói ára is éppen ilyen mértékben nőtt.

A napraforgómag hazai felvásárlási ára áprilisban az egy évvel korábbit 32 százalékkal haladta meg. E mögött keresleti oldalon a növényi olajok iránti kereslet globális emelkedése áll, ami jó támasza a növekvő áraknak. A kínálati oldalon pedig a globális terméskiesés eddig soha nem tapasztalt mértéke (5 millió tonna, mintegy 9 százalék) miatt csökken a készletszint.

Az árutőzsdei spekulációk mellett a napraforgó árának emelkedését hajtja Kína brutálisan növekvő igénye is. A távol-keleti ország a 2018-as sertéspestis által megtizedelt sertésállományát ismét felfuttatja, így jelentősen nő a takarmányigény, ami általában húzza az olajosmagvak iránti keresletét, így az árat is. Ez inkább a repcét és a szóját érinti közvetlenül, de ezek árának változása hatással van a napraforgó árára is.

Növényi olajok

A világ növényi olaj termelésének negyven százaléka pálmaolaj. Mögötte a sort napjainkban a szója (29 százalék), a repce (canola) (13 százalék), a napraforgó (10 százalék), a gyapotmag és a kókusz (2-2 százalék) alkotja. A napraforgó olaja a humán étkezésben használatos leginkább. Magas hőstabilitása, telítetlen zsírsavai és nem utolsó sorban jó íze miatt. Nem is beszélve a többihez képest még mindig kedvező fogyasztói áráról. Ezek az előnyök egyre inkább köztudatba kerülnek, és hozzájárulnak a kereslet tartós emelkedéséhez.

A jövőbeni kilátásokat több, eltérő hatású folyamat is befolyásolja amellett, hogy az időjárás tényezők megjósolhatatlanok. Az árak ilyen mértékű megugrása már a felhasználási korlátot is elérheti. Magyarul, ilyen áron már több feldolgozó inkább csökkenti a napraforgó arányát, így a megtorpanás az áremelkedésben hamarosan érzékelhető is lesz. Kevesebb napraforgóolaj készül majd ebben a szezonban, amit persze a többi (repce, pálma, szója) olaj termelésének emelkedése elrejt. A piacon komoly hajtóerőként jelentkező kínai importban azért lassan közeledik a kifáradás, majd a lassulás - az USA pedig keményen szórja rájuk szójáját.

Az amerikai agrártárca (USDA) adatai szerint idén tovább nő a növény romániai termőterülete és termelése is. Mivel a hozamokban is jelentős emelkedésre lehet számítani, Románia termelése közel 30 százalékkal emelkedhet idén az elmúlt évihez képest.

Ukrajnában is rekordtermésre számítanak, így a térségben a kínálat jelentősen meg fogja haladni a tavalyit. Ennek aligha lehet más következménye, mint az árcsökkenés.

A növényi olajok iránti élelmezési célú igény ugyanakkor tartósan fog emelkedni a következő években is. A növekvő, javuló fizetőképességű népesség, a városiasodás és az élelmiszerpiacok fejlődése mind-mind ebbe az irányba mutat. Ugyanezen okok miatt az állattenyésztés fehérjeigénye is bővül. Az EU önellátósága olajos magokból alacsony szintű, a kereslet növekedése tartósan meghaladja a termelését. A KSH adatai szerint, az egy főre jutó étolaj fogyasztás 13 kilogramm, és az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint, az étolajok fogyasztása a következő években is folyamatosan emelkedésben lesz, és 2025-re elérheti a 15 kg-ot.