A tegnapi rendkívüli uniós csúcs az eddig hangoztatott alapelveket erősítette meg - továbbra is kiállnak a protekcionizmus ellen, és ezzel kapcsolatban kiemelt figyelmet szentelnek az autóipar állami támogatásának.

Elutasították azt az elképzelést, hogy uniós alapot hozzanak létre az autóipar támogatására, ennek kezelését nemzeti hatáskörben hagyták. Állást foglaltak a költségvetések hosszú távú fenntarthatósága mellett, de nem szabtak határidőt a tagországoknak, hogy mikorra kell a maastrichti határ alá szorítaniuk büdzséjük hiányát.

Hangsúlyozták, hogy az unió egységes piaca nyújtotta előnyöket kell kihasználni a gazdaság fellendítésére és a munkahelyteremtésre.


A tanácskozáson részt vevő kilenc kelet-közép-európai ország vezetői magyar kezdeményezésre a csúcs előtt külön megbeszélésen találkoztak. Ezen Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő előterjesztette javaslatát, amelyben 180 milliárd eurós támogatást kér az uniótól a térség számára (részletek a keretes írásban). A felek egyetértettek abban, hogy nem ereszkedhet újabb, ezúttal gazdasági vasfüggöny Nyugat és Kelet közé.

Megoszlottak viszont a vélemények a válságkezelésben - az észtek és a szlovákok például ellenezték, hogy külön segítséget kapjon a régió, mivel szerintük ez is különbséget tenne a régi és az új tagok között, de nem támogatták a magyar javaslatot a lengyelek sem.


A csúcson sem a támogatási csomag, sem az euróövezeti taggá válás könnyítésére tett javaslat nem kapott támogatást. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminiszterei csoportjának elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit. A csúcson az a vélemény alakult ki, hogy szükség esetén támogatják a kelet- és közép-európai tagországokat, de elsősorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző.


Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap reggeli brüsszeli sajtóértekezletén az MTI jelentése szerint elmondta, hogy az általa javasolt 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs program - amely a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkozik - célja pénzt biztosítani az országoknak, megerősíteni a bankokat tőkével, átalakítani magánszemélyek és vállalatok rövid lejáratú hiteleit hosszabb távú hitelekké, valamint közvetlenül segíteni a reálgazdaságot új hitelekkel, támogatásokkal, beruházásokkal.

A program nagyságrendjével kapcsolatban megjegyezte, hogy a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank (EIB) pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós nemzetközi támogatási programját ugyan az első reakciók keveslik, de megítélése szerint helyes irányú, jó kezdeményezésről van szó. Ugyanakkor megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozást.