Barbara Pompili meglehetősen ismert figurája a francia zöldpolitikának, amit eddig leginkább annak köszönhetett, hogy pár éve egyik motorja volt a francia környezetvédelmi törvényt felülíró és korszerűsítő jogszabály csomagnak, mely ma A biodiverzitás,a természet és a tájak visszahódításáról szóló törvényként ismert, mely . A zöldpárti kötődésű politikus tavaly nyár óta vezeti az Ökológiai Átmenet Minisztériumát (Ministrede la Transition écologique) és  mivel a Jean Castex-kormány hierarchiájában a harmadik hely az övé, befolyásos kormánytagként, komoly befolyásoló tényezőként számolnak vele.

Mindezt azért érdemes előzetesen tisztázni, mert Barbara Pompili most egy olyan programcsomagot ismertetett, amely alaposan megváltoztatja a francia energetikai jövőről szőtt eddigi álmokat. Stílusos bejelentés volt: a politikus egy napelemekkel felszerelt raktárban tett látogatást az alig 30 ezres lakosú Trappes-ben (Yvelines megyében). Ott mutatta be azt a cselekvési tervet, amit a tárcája a napelemes energia térnyerésének felgyorsítására dolgozott ki - írta meg az Actu Environment.

Az akutális francia energiaügyekben járatosak számára e bejelentés után lehet deja vú érzése is, mivel október elején a miniszter gyakorlatilag ugyanezt a koreográfiát felhasználva tett hasonló bejelentést - csak a szélenergiára vonatkozóan. Azonban sem a szeles, sem a napelemes vonatkozású bejelentés időzítése nem a véletlen műve.

Megtörtént az újratervezés

Azután, hogy a francia parlament július végén elfogadta, a kormány pedig augusztus végén ki is hirdette az új klímatörvényt - melynek végső célja: rásegíteni 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott célokhoz szükséges 2050-es karbonsemlegesség tényleges elérésére -, az egyes fő tételek “feldolgozása” is megkezdődött. A Klíma és ellenálló képességtörvénye a szélre, a napenergiára, a hidrogénre és a biogázra alapozva azt a célt tűzte maga elé, hogy a jelenleg túlnyomórészt 2030-ra 40 százalékra emeli a zöldenergiatermelés arányát az energiamixben.

Mindezt úgy kell Franciaországnak megépítenie és meglépnie, hogy jelenleg az ország energiamixében a nukleáris energia 72 százalékot ér el, ám miközben a korábbi fogadkozások szerint az atomenergia arányát 2025-re 50 százalékig kellett volna leszorítaniuk, más, új utat kell kijelölni. 2017-ben még úgy tervezték, hogy az atomot az akkori 8-ról 29 százalékra hizlalt földgáz aránnyal lehet majd kiváltani, most viszont már az a helyzet, hogy olyan megoldás kell, ami a korlátozási oldalba már nem csak az atomot, de a szenet és gyakorlatilag az összes fosszilis energiahordozó kivonását kompenzálni képes. (Jelenleg 2 százalék a szén aránya, de ennek 2022-ben mennie kell a mixből, az összesen 14 százalékos fosszilis energiahordozói aránynak pedig az évtized végére.)

Nincs alternatíva a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termeléshez szükséges hatalmas kapacitás gyors felépítésére - mondta Barbara Pompili. A környezetvédelmi tárca vezetője szerint a villamos energia iránti kereslet növekedése 2050-ig akár 50 százalékos is lehet, és ezt a termelési oldalon Franciaországnak tudnia kell biztosítani. A miniszter. Az Ökológiai Átmenet Minisztériumának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ez atomenergiával már biztosan nem fog menni. Azért nem, mert ha megszületnek is a szükséges döntések az új francia atomreaktorok építéséről, ha az ezekhez szükséges munkálatok időben, problémák és késedelmek nélkül klappolva, meg is valósulnak, az első új reaktorok 2035 előtt nem állnak működésbe.

Bajban az arzenál

A francia nemzeti önmeghatározás és globális nagyság egyik sarokpontja a francia nukleáris arzenál, amibe a hadászati és az energetikai célú atomtechnológia is beletartozik. Utóbbi azt jelenti, hogy az ország energiatermelésének jelentős hányadát azok az atomerőművek végzik el, amelyeket az 1970-es évek vége és az 1990-es évek eleje között építettek. És amelyekről már 2012-ben megállapította egy állami számvevőszéki vizsgálat, hogy az nemhogy olcsón nem termel áramot, de magának a struktúrának a fenntartása is elképzelhetetlen folyamatos állami támogatás nélkül. A dotált atomenergia leváltása azonban akkor sem egyszerű, ha ma már arra is megvan a menetrend, hogy 2035-ig a jelenleg termelőként nyilvántartott 56 reaktorból legalább 15 blokkot le kell majd állítani. A francia atomerőmű-arzenál átlagéletkora több, mint 36 év, és ez már most is problémák forrása. Néhány napja a Reuters azt jelentette, hogy az erőművek teljesítménye éppen 29,3 százalékkal kevesebb, mint lennie kellene, mivel a 62 380 MW helyett “csak” 40 080 MW a hálózatra adott teljesítményük. [Csak egy érdekesség: flamanville-ben, ahol a 3-as blokk építésével a franciák gyakorlatilag nevetségessé tették magukat, a következő hónapokban az 1-es és a 2-es erőmű is le-leáll majd - javítás, karbantartás, kényszerű beavatkozás indokával, így onnan a jelenlegi termelési volumen - 2600 MW - nem, illetve nagyon lekorlátozottan lesz csak elérhető. Ez a méret nagyobb, mint amire Paks II- t a magyar kormány építtetné - utóbbi 2400 MW-ra szól.]
A túlkoros atomerőművi rendszer időzített bombaként ketyeg Franciaország felett, mert az sem látszik, hogy miként lehetne ezt a flottát újabbra cserélni. A termelési méretet nézve Franciaország 2020-ban elveszítette a második helyét a világban; Kína hagyta le őket. A franciáktól pedig csupán annyira futotta, hogy végleg leállították a német határra épített Fessenheim mindkét nukleáris blokkját (2x920 MW), amitől az atomáram termelése 12 százalékkal esett vissza 2020-ban. Ezen kívül csak annyi történt, hogy az energiaszolgáltató előállt egy vízióval, amely ugyan 14 új atomerőmű megépítését is tartalmazza, de azokat csupán 2035-2050 közöttre ígéri. Addig meg: valahogy meg kéne őrizni a jelenlegi 62,4 GW-ból legalább 40 GW-ot. Az tiszta sor, hogy Franciaországban az új atomerőművek építője csak az állami EDF lehetne, de az szükséges költségek mellett az sem tisztázott, hogy hol, milyen tempóban, végül is kinek építenék meg az új egységeket.

Barbara Pompili  szerint az áram iránti igény növekedésére reagálni kell, így abban a kijelentésben, hogy a megújuló energiák fejlesztése Franciaország (és Európa) számára elengedhetetlen nincs semmiféle ideológiai felhang, mert az egyszerűen tény.

"Azok, akik mást mondanak, könnyelműséget vagy intellektuális becstelenséget mutatnak”

- közölte a miniszter.

Kettő és még 3 GW

Franciaországban - ahol 2022. január elsejétől olyan szigorítás is életbe lép, miszerint nem kaphat beépítési, illetve működési engedélyt sem lakossági sem közösségi célú fűtőolaj- és/vagy széntüzelésű kazán sem - így a napelem és a szélenergia a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet (és támogatást ) kap majd. A szélenergiát érintően bejelentett cselekvési tervben sok területet érintő döntéseket jelentettek be: a kinevezési, döntéshozói és közösségi érdekek figyelembevétele mellett például arról is, hogy 2022-től hogyan kell majd szervezett keretek között a leszerelésre kerülő szélerőművek újrahasznosításával foglalkozni. Ám az energiamixre vonatkozó legfontosabb megállapítás mégiscsak az, hogy felpörgetik az engedélyezést és a telepítést.

Fabrice Cassin, a Francia Szélenergia Társaság (France Energie Eolienne, FEE) igazgatósági tagja azt is elárulta a francia lapnak, hogy a cél évente legalább 2 GW szárazföldi (onshore) szélturbina-létesítmény hozzáadása a francia energiarendszerhez. Korábban ekkora lépések megtétele még soha nem sikerült.

A frissen meghirdetett napelemes cselekvési terv azonban - legalábbis méretét tekintve - még ennél is ambiciózusabb A 10 pontos akcióterv legfontosabb tétele az, hogy a kormány 2025 végéig évente több mint 3 GW fotovoltaikus erőmű telepítését támogatja.

A végleg bezárt fesselheimi francia atomerőművet fotózza a naplementében egy ökoturista - a határ német oldaláról

Sőt, Barbara Pompili szerint a jeleleg 12 GW beépített napelemes termelőkapacitást 2028-ra 35,6-44,5 GW körüli méretre kellene növelni, 2050-re pedig illene 80 GW fölé jutni. A miniszter elismerte, hogy “ez nagyon sok”, de hozzátette: a napelemes fejlesztéseket ahol csak lehetséges, szeretnék előnyben részesíteni. Ennek része, hogy 2025-ig mintegy ezer olyan napelemes beruházást “ugaron” valósítanak meg - vagyis ipari, mezőgazdasági értelemben használaton kívüli közterületen - például az autópályák mentén.

A most meghirdetett 10 pontos cselekvési terv egy része egyébként már korábban is ismert volt, illetve a korábban ismert tételek feljavított verzióit jelentették most be. Ilyen tétel például az, hogy új átvételi tarifákat állapítottak meg a 0,5 MW termelési méretet el nem érő egységekre, illetve: azt a kört is bővítették, hogy mely épülettípusokra (pl. a raktárak, hangárok, kocsibeállók stb.) kötelező napelemet telepíteni.

A nagy fogadkozások és behajthatatlan ígéretek helyett azonban az akcióterv-csomag elsősorban az adminisztráció és a napelemes beruházásokhoz kapcsolódó eljárások felgyorsítására összpontosít. Kiemelt helyet kaptak az energiaközösségi támogatások, a biológiai sokféleségre (a talajra és a tájra is) figyelő projektek támogatásai, a tető-projektek, de az is, hogy csökkentsék a kis projektek adminisztrációs, illetve hálózati költségeit.