Ukrajna rekordmennyiségű elektromos energiát importált szomszédjától Fehéroroszországtól 2020-ban, ám 2021 januárjában még ezt is felülmúlta - derül ki a bne IntelliNews régiós hírportál cikkéből, amely a térség energiacsatáit elemzi. Ukrajna az idei év első hónapjában 183 millió kilowattóra áramot szerzett be Beloruszból - derül ki az ukrán nemzeti energiaszolgáltató, az Ukrenergo adataiból. Ezzel Fehéroroszország hasította ki az importból a legnagyobb részt, az árambehozatal több mint 67 százaléka onnan került Ukrajnába.

Ezzel több áramot vásároltak a szomszédból, mint 2020 egészében, amikor 153 millió kilowattórát vittek be. Az erős import oka részben az ukrán hazai energiaszektor gyengélkedése, az erőműveket vészesen alacsony szénellátás mellett próbálják üzemeltetni, ráadásul a szén nagy részét immáron Oroszországból importálják. A fehérorosz kivitel részben azért ugrott meg, mert üzembe helyezték az osztroveci atomerőművet, amely rokonságban áll a tervezett Paks II-vel. Ennek áramtermelése januárban futott fel.

Kapcsolódó

Több mint kéne

Az orosz finanszírozással épült erőmű sokkal több elektromos energiát termel, mint amire a belorusz felhasználóknak szükségük van. A minszki vezetés azt reméli, hogy a nukleáris energiára támaszkodva mérsékelheti az ország függőségét az orosz gáztól és olajtól, elláthatja árammal a fehérorosz gazdaságot és extra bevételre tehet szert az áram exportjából a szomszédos országokba, a Baltikumba, illetve dél felé Ukrajnába.

Litvánia a kezdetektől ellenzi az erőmű felépítését, ami Vilniustól mindössze 70 kilométerre van. A litván kormány odáig ment, hogy a főváros minden lakójának jódtablettákat osztottak ki és kiürítési szimulációkat tartottak arra az esetre készülve, ha katasztrófa történne Osztrovecben. Ennek ellenére a balti államok 350 százalékkal növelték áramimportjukat idén januárban az egy évvel korábbihoz képest az atomerőműre mint új forrásra támaszkodva.

El fogják vágni

Litvánia ezzel együtt azzal fenyegetőzik, hogy egyszer és mindenkorra el fogja vágni azokat a vezetékeket, amelyek a néhai szovjet áramszolgáltatáshoz kapcsolják. A szovjet érából marad fontos átviteli vonalak közül januárban kettőt kikapcsoltak azon a címen, hogy javításokat kell rajtuk végezni. Ugyanakkor azért nem mentek el addig, hogy minden áramszállítási kapcsolatot elvágjanak Belorusz felől.

Ukrajna új energiaügyi minisztere, Jurij Vitrenko szintén nem hagyott kétséget afelől, hogy a nagyobb belorusz áramimportot átmeneti megoldásnak tekintik az ország ellátásában. Elmondása szerint új pozíciójában az az egyik legfontosabb feladata, hogy előkészítse országa leválását az orosz és a fehérorosz energiaszolgáltatásról.

Az ország áramellátását Európa felől akarják megoldani, ahol átlátható a piac, az árakat a kereslet és kínálat határozza meg nem politikai szándékok. Vitrenko korábban az ukrán állami gázszolgáltató, a Naftogaz egyik vezetője volt, sikeresen alkudozott a Gazprommal a nemzetközi választott bíróság előtt egy korábbi fizetési nézeteltérésről és tető alá tudta hozni az új orosz-ukrán gáztranzit-megállapodást.

Átpolitizált üzlet

Az orosz Roszatom természetesen azt állítja, hogy a balti államok aggodalmai megalapozatlanok, az Osztrovecben is alkalmazott technológiájuk biztonságos és képes teljesíteni a legszigorúbb nemzetközi biztonsági előírások feltételeit. A régiós hírportál szerkesztői szerint a dolog lényege az, hogy az fehérorosz atomerőmű áramexportjának kérdése a kezdetektől fogva erősen átpolitizált volt, és még inkább az lett.

Addig, amíg Belorusz élén Aljakszandr Lukasenko áll, aki minden bizonnyal méretes csalással választatta magát újra 2020 augusztusában az ország elnökévé, addig egyetlen magát kicsit is nyugatinak képzelő ország sem fog elektromos energiát vásárolni Fehéroroszországtól. Akkor sem az osztrveci energia igénybevételének lennének gazdasági és környezetvédelmi előnyei.