Az uniós háztartások az áram után átlagosan 2,9 százalékkal fizettek többet 2014 második félévében az előző év hasonló időszakához képest - derül ki az Eurostat friss adataiból. A tagországok között meglehetősen nagy a szórás: amíg például Franciaországban 10 százalék felett nőttek az árak, addig Magyarországon közel ugyanennyivel (9,9 százalék) csökkentek. Ezzel sem vagyunk azonban az élen a csökkenést illetően, hiszen Máltán ennél nagyobb mértékben, 26,2 százalékkal estek az árak, de a cseheknél is 10,2 százalékot mért az uniós statisztikai hivatal.

Az árak tekintetében viszont jól állunk, hiszen csak a bolgároknak kell kevesebbet fizetniük 100 kWh áramfogyasztás után: amíg a balkáni országban 9 eurót kérnek el, addig Magyarországon 11,5 eurót. Ennek megfelelően az összes régiós országnál jobban állunk, így a románoknál (12,5 euró), a cseheknél (12,7 euró), a horvátoknál (13,2 euró), szlovákoknál (15,2 euró) és az osztrákoknál (19,9) is kevesebbet fizetünk. A legtöbbet Dániában kérnek ennyi egységnyi áramért, mégpedig 30,4 eurót, de a németek is megkérik az árát (29,7 euró). Az EU-s átlag egyébként 20,8 euró volt.

Valamivel árnyaltabb a kép, ha vásárlóerő paritáson számolva (pps) hasonlítjuk össze az árakat, ekkor már ugyanis a magyar árak egy az egyben az uniósnak átlagnak felelnek meg. Sokat mondó, hogy a bérek vásárlóerejéhez igazított összehasonlításban Szlovénia, Ausztria, Csehország, Bulgária és Horvátország is kedvezőbb árfekvést kínál Magyarországnál.

Az Eurostat azt is vizsgálta, hogy mekkora az adóteher az áram árán: ez hazánkban 21 százalékos, amivel jóval alatta vagyunk a 32 százalékos uniós és a 36 százalékos eurózónás átlagnál. Nem meglepetés, hogy itt is meglehetősen nagy a szórás: Dániában például 57 százalék a fizetendő adó, míg az Egyesült Királyságban mindössze 5 százalék.

Ez a helyzet a gázfronton

Hasonló összeállítást készített a gáz áráról is az Eurostat: a legnagyobb, 11,4 százalékos növekedést Portugáliában, míg a legnagyobb csökkenést, egészen pontosan 18,6 százalékosat Litvániában mértek. Hazánk ebben a rangsorban is a második az árak esését tekintve, itthon ugyanis 13 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2014 második félévében, mint az azt megelőző évben.

A legalacsonyabb gázárat Romániában mérte az EU statisztikai hivatala: 100 kwh után ugyanis mindössze 3,2 eurót kellett fizetni. A "szokásoknak megfelelően" Magyarország itt is második 3,5 euróval, míg a képzeletbeli dobogóra Bulgária fért fel 4,7 euróval. A lista másik végén Svédországot (11,4 euró), Portugáliát (10,4 euró), illetve Spanyolországot (9,6 euró) találjuk. Az uniós átlagár egyébként 7,2 euró volt.

A vásárlóerőt tekintve a gázárban már az uniós átlag alatt voltunk, sőt a régió összes országát le is előztük ebben az összehasonlításban. Amennyiben az adóterhet nézzük, úgy ebben a tekintetben is az uniós átlag alatt vagyunk, hiszen ahogy az áramnál, úgy a gáznál is 21 százaléknyi adót vet ki a magyar állam, miközben az uniós átlag 23 százalék. A legmagasabb, 61 százalékos adót Dániában szedik be, ami kevésbé meglepő, mint az, hogy a második helyet Románia foglalja el 52 százalékkal.

QP | Quality Placement