Szerdán az Európai Parlament megszavazta, hogy megerősíti az Európai Unió azon tervének egyik fő pillérét, amely 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentené a bolygót felmelegítő nettó kibocsátást – ez a cél gyorsabb kibocsátáscsökkentést követel meg az ipar, az energiaipar és a közlekedés területén. Ennek része, hogy 2035-től tilos lesz benzin- és dízelmeghajtású személyautókat értékesíteni.

A törvényhozók támogatták az Európai Bizottság tavalyi javaslatát, amely szerint 2035-re az új autók CO2-kibocsátásának 100 százalékos csökkentését kellene előírni, és ettől az időponttól kezdve nem lehetne fosszilis üzemanyaggal működő járműveket értékesíteni az EU-ban – írja a Reuters

Egyes törvényhozók felvetették, de a teljes plénum elutasította azt a javaslatot, amely arra irányult, hogy a célt 2035-re 90 százalékos szén-dioxid-csökkentésre gyengítsék. A törvény még nem végleges. A szerdai szavazás megerősíti a parlament álláspontját az uniós országokkal a végleges törvényről folytatandó tárgyalásokra. Az Európai Bizottságnak még a tagállamokon át kell vernie az Európai Tanácsban a javaslatot.

A cél az, hogy felgyorsítsák az elektromos járművekre való átállást Európában, és bátorítsák az autógyártókat arra, hogy nagymértékben beruházzanak a villamosításba, amit egy másik uniós jogszabály is segít, amely az országokat több millió járműtöltő telepítésére kötelezi.

"A nulla károsanyag-kibocsátású autók vásárlása és vezetése olcsóbbá válik a fogyasztók számára" - mondta Jan Huitema, a politika parlamenti főtárgyalója.

Az autógyártók, köztük a Ford és a Volvo nyilvánosan támogatták az EU tervét, amely szerint 2035-ig le kell állítani a belső égésű motoros autók értékesítését, míg mások, köztük a Volkswagen, azt tűzték ki célul, hogy a belső égésű motoros autók értékesítését Európában erre az időpontra beszüntetik.

Aggódik a német autóipar

Volker Wissing (FDP) szövetségi közlekedési miniszter a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től történő betiltása ellen szólalt fel. Wissing csütörtökön Berlinben a dpa német hírügynökség kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament belsőégésű motorral kapcsolatos döntése "nem nyerte meg a tetszését".

A Reuters által látott e-mailekből azonban kiderül, hogy az iparági csoportok, köztük a német autógyártók szövetsége, a VDA, lobbiztak a törvényhozóknál, hogy utasítsák el a 2035-ös célt, amely szerintük hátrányosan érinti az alternatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat, és túl korai lenne elkötelezni magunkat a töltőinfrastruktúra bizonytalan kiépítése miatt.

A technológia kivezetése nehéz idők kezdetét jelentené a polgárok számára - mondta. Sok munkahely függ ugyanis a belsőégésű motoroktól. "Azt szeretnénk, hogy a belsőégésű motorral rendelkező járműveket 2035 után is lehessen újonnan forgalomba helyezni, ha bizonyíthatóan csak bio-üzemanyaggal lehet azokat megtankolni. A belsőégésű motorral felszerelt, klímasemleges járművek engedélyezése van csak összhangban a technológiai nyitottság elvével - mutatott rá.

A Német Gépipari Szövetség (VDMA) is bírálta az Európai Parlament kezdeményezését. "Az Európai Parlament szavazása nem jó hír az EU ipari ereje és fenntarthatósága szempontjából" - mondta Hartmut Rauen, a VDMA vezérigazgató-helyettese csütörtökön.

"Ez nemcsak azt jelenti, hogy az EU feladja vezető szerepét a belsőégésű motorok technológiái terén, hanem azt is, hogy lemond egy nagy potenciállal rendelkező, fenntartható technológiai lehetőségről is" - mutatott rá Rauen. A tilalom ugyanis csak beszűkítené a rendelkezésre álló klímasemleges meghajtási technológiák választékát.

Nem szabad eltekinteni attól sem - mondta -, hogy Oroszország és Kína uralja a globális járműipar ellátását az elektromobilitáshoz szükséges olyan kulcsfontosságú nyersanyagokkal, mint például a nikkel, a kobalt vagy a magnézium. "Ezáltal a belsőégésű motorok fokozatos kivonása jelentős geopolitikai kockázatot jelentene Európa számára" - figyelmeztetett az MTI összefoglalója szerint. 

A Volkswagen csoport elvileg végrehajtható lépésnek tartja az Európai Parlament döntését. "Ambiciózus, de elérhető célt" fogalmaztak meg - közölte a wolfsburgi székhelyű vállalat csütörtökön. "Az elektromobilitásra történő áttérés visszafordíthatatlan. Ez az egyetlen ökológiailag, technológiailag és gazdaságilag észszerű módja a belsőégésű motorok mielőbbi kiváltásának" - fogalmaz a csoport közleménye.

Európa legnagyobb autógyártó csoportjának néhány márkája már korábban bejelentette, hogy fokozatosan kivonul a benzin- és dízeltechnológiából, és hamarosan leállítja a motorok új generációinak fejlesztését is.

A Mercedes-Benz autógyártó elvben üdvözölte az Európai Parlament azon döntését. "2030-ra készen állunk arra, hogy teljesen elektromos meghajtásúvá váljunk ott, ahol a piaci feltételek ezt lehetővé teszik" - mondta Eckart von Klaeden, a csoport külkapcsolati részlegének vezetője csütörtökön Stuttgartban a dpa hírügynökségnek.

"Elvben üdvözöljük a döntést" - mondta von Klaeden, hangsúlyozva, hogy a döntés a politikusokra hárítja a szükséges infrastruktúra biztosításának felelősségét. "A közlekedés területén az éghajlatvédelem sikerének szempontjából az új technológiák elfogadása, nem pedig a hagyományos technológiák betiltása a döntő szempont" - fogalmazott.

Magyarország számára a lépés fájdalmas lehet: ahogy arról az Index írt korábban, Magyarországon egyelőre nem sok forrást öltek a jelen lévő autógyártók az elektromos átállásba. Mindössze 2 teljesen elektromos modell gyártása folyik itthon. Az országban több német autógyártó is jelen van: a Volkswagen-csoport az Audi révén, valamint a Mercedesnek Kecskeméten van gyárta. Érintett még az Opel, amely már a francia PSA-csoport tagja. A BMW tervezett debreceni beruházása annyiban kakukktojás, mert itt eleve e-autók gyártását tervezik. 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.