Az Európai Parlament legfrissebb Eurobarometere szerint - amelyben az EU járványkezelésének megítélésére voltak kíváncsiak - az EU kilátásait illetően összességében romlott az uniós polgárok véleménye: 34 százaléka látja úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok és 49 százalék szerint a rossz irányba, ami az őszi felméréshez képest 5 százalékpontos csökkenést, illetve 4 százalékpontos növekedést jelez. A saját országukról alkotott véleményük viszont szinte változatlan az őszi felmérés óta: az uniós polgárok 32 százaléka érezte úgy, hogy a jó irányba mennek a dolgok és 57 százalék mondta ennek az ellenkezőjét.

A magyarok ennél optimistábban látják az EU helyzetét: 45 százalék szerint ugyanis az EU-ban jó irányba mennek a dolgok, 42 százalék szerint pedig a rossz irányba. Magyarország esetében már kevésbé optimisták: 39 százalék vélekedett úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok szemben az 51 százalékkal, aki szerint a rossz irányba. Ebben a magyar válaszadók véleménye nem nagyon változott ősz óta - derül ki a legfrissebb Eurobarometer jelentésből.

QP | Quality Placement

Megosztottak az uniós polgárok a válságkezelést illetően

Az EU válságkezelését illetően megosztottság látszik. A pozitívum, hogy az európai állampolgárok nagy többsége (80 százalék) hallott az EU által kezdeményezett járványellenes intézkedésekről, ebből 48 százalék az intézkedésekkel is tisztában volt. A magyarok estében valamivel többen vannak azok, akik hallottak az EU járványügyi intézkedéseiről (87 százalék), ebből az uniós átlaghoz hasonlóan 48 százalék ismerte az intézkedéseket, 39 százalék pedig nem tudta konkretizálni azokat. Magyarországon a megkérdezettek 13 százaléka nem hallott uniós intézkedésekről, szemben az uniós 20 százalékkal.

A felmérésből kiderül továbbá, hogy abban széles körű egyetértés van, hogy az olyan globális kihívásokat, mint amilyen a mostani pandémia is, uniós szinten lehet a legjobban kezelni (a magyarok - az uniós átlaghoz hasonlóan - 74 százaléka adna több kompetenciát az EU-nak ilyen globális válságkezelésekhez). Az uniós állampolgárok ugyanakkor jelentős elvárásokat is támasztanak az EU-val szemben, amelyek ha nem teljesülnek, meglehetősen kritikusakká válnak, ami egyebek mellett a foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos elégedettségben és a tagállamok közötti szolidaritásról való vélekedésben is tükröződik. Ezen a téren az uniós polgárok meglehetősen megosztottak, 50 százalékuk elégedetlen az uniós válságmenedzsmenttel, míg 48 százalékuk elégedett. A magyarok esetében viszont a mérleg az elégedettek felé billen 64 vs. 35 százalékos arányban.

Forrás: Eurobarometer 2021 tavasz
Forrás: Eurobarometer 2021 tavasz

Hasonló kép rajzolódik ki a járvány elleni küzdelem alatt a tagállamok által mutatott szolidaritást illetően is: uniós szinten a polgárok 53 százaléka fejezte ki elégedetlenségét ez ügyben, míg 44 százalék volt elégedett. A felmérés szerint a magyarok esetében itt is fordított a mérleg: a magyarok kétharmada elégedett az uniós tagállamok közötti szolidaritással, s mindössze 31 százalékuk mondta ennek ellenkezőjét.

A korlátozó intézkedések hatásával kapcsolatban a magyarok véleménye szintén az uniós átlaggal szembe megy, ugyanis míg a honfitársaink többsége úgy vélekedett, hogy a korlátozó intézkedéseknek nagyobb a gazdasági kára, mint az egészségügyi haszna (HU 60 vs. EU 41 százalék), addig az európai átlag hasonló arányt mutat, csak épp pont fordítva gondolták a megkérdezettek (HU 38 vs. EU 58 százalék).

Forrás: Eurobarometer 2021 tavasz
Forrás: Eurobarometer 2021 tavasz

Zsebbe vágó a járvány

A felmérés rámutatott, hogy 2021 első negyedévének végéig az európaiaknak mintegy 31 százaléka tapasztalta személyes anyagi helyzetének romlását a járvány miatt, további 26 százalékuk pedig számít erre a jövőben. Ez azt is mutatja, hogy a magyarok számára fájdalmasabb volt a járvány hatása: honfitársaink esetében ugyanis 38 illetve 33 százalék volt ez az arány. Azok a magyarok, akik szerint a pandémia egyáltalán nincs hatással a jövedelmére, szintén jelentősen kisebb arányt képviseltek (29 százalék), mint az EU átlaga (42 százalék).

A felmérésből látszik, hogy azok a válaszadók, akiknek a járvány nem volt hatással a jövedelmére, többségében a gazdagabb nyugat-európai tagállamokból kerültek ki: Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország, Németország, Franciaország.

A bizonytalanság és a remény uralja az európaiak érzelmeit

Amikor az emberek érzelmi állapotára kérdeztek rá, a felmérésből kitűnt, hogy a magyarok legtöbben a bizonytalanságot (50 százalék), a reményt (39 százalék) és a tehetetlenséget (37 százalék) említették a legnagyobb arányban, míg uniós átlagban a három legtöbbször említett érzelmi állapot a bizonytalanság (45 százalék), a remény (37 százalék) és a frusztráció (34 százalék) volt - utóbbit uniós szinten majdnem dupla annyian említették, mint a magyarok.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyarok az EU-átlagnál jelentősen nagyobb arányban érzik magukat együttérzőnek és segítőkésznek: előbbit a magyarok 24 százaléka említette szemben a 14 százalékos uniós átlaggal, míg utóbbi a magyarok 18 százaléka jelölte meg az uniós 10 százalékkal szemben.

Szintén szembeötlő, hogy míg az EU-ban átlagosan a megkérdezettek 22 százaléka érzi magát dühösnek, addig a magyarok mindössze 8 százaléka nyilatkozott így.

A kutatás készítői szerint egyértelmű összefüggés látszik az érzelmek és a személyes helyzet alakulása között: azok, akiket anyagilag is megviselt a járvány, gyakrabban számoltak be olyan negatív érzelmekről, mint a bizonytalanság, frusztráció és tehetetlenség. Ugyanakkor az EP közleményében megjegyzi, hogy mindezek ellenére az is kiolvasható a felmérésből, hogy az európaiak 79 százaléka elégedett az életével, és háromból hozzávetőleg két állampolgár derűlátó az EU jövőjét illetően.

Mivel foglalkozzon az EU?

Abban az uniós állampolgárok háromnegyede egyetért, hogy az EU kaphatna több kompetenciát olyan válságok kezelésére is, mint a mostani pandémia. A legtöbb uniós polgár szerint az EU-nak a járványkezelés kapcsán elsősorban azzal kellene foglalkoznia, hogy az állampolgárok számára gyors hozzáférést biztosítson biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz: ezt az uniós polgárok 39, míg a magyarok 34 százaléka gondolja így. A prioritási listán második helyen az uniós polgároknál az áll, hogy az EU-nak többet kellene invesztálnia a koronavírus gyógyításába és a vakcinák fejlesztésébe (29 százalék), míg a harmadik helyen 28 százalékos aránnyal egy európai stratégia megalkotása áll a jövőben előforduló hasonló krízisekre.

A magyarok prioritási sorrendje ehhez képest kicsit másképp néz ki: a második legnagyobb arányban említett uniós prioritás az európai egészségügyi politika kialakítása (32 százalék), illetve az, hogy az EU a tagállamoknak biztosítson lehetőséget arra, hogy támogassák a pandémia által érintett vállalkozásokat és munkavállalókat - utóbbit a magyarok 29 százaléka említette. A top 3 prioritásból a magyaroknál nem sokkal maradt le az a pont, hogy az EU minden tagállamban fektessen több pénz a fenntartható és igazságosabb gazdasági fellendülésbe - ezt a magyarok 26 százaléka látja fontosnak uniós szinten, szemben a 21 százalékos EU-átlaggal.

…és az Európai Parlament?

Egy prioritási sorrendre az Európai Parlament esetében is rákérdeztek. Itt a top 3 legfontosabb dolog mind az uniós, mind a magyar válaszadók körében megegyezik. A felmérés azt mutatta, hogy az uniós polgárok - és a magyarok - szerint az EP-nek elsősorban a közegészségüggyel kellene foglalkoznia: az uniós polgárok 49, míg a magyarok 55 százaléka vélekedett így. A második és harmadik helyen van egy kis különbség az EU-átlag és a magyar válaszadók véleménye között. Míg az EU-átlagban a második legtöbbször említett prioritásként a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (39 százalék), illetve a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (39 százalék) tűnik fel, harmadik helyen pedig a klímaváltozás elleni közdelem addig a magyar válaszadók a második legnagyobb arányban a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (47 százalék), harmadik legnagyobb arányban a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (38 százalék) említették. A klímaváltozás a magyar válaszadóknál 28 százalékkal a 4. helyre szorult a prioritási listán.

Az Európai Parlament 2021 tavaszi Eurobarométer felmérését március 16. és április 12. között végezték az Európai Unió 27 tagállamában. A közvélemény-kutatást 26 669 fő személyes megkérdezésével, illetve szükség esetén online interjúk formájában bonyolították le. A magyarországi adatfelvétel 1046 fő személyes megkérdezésével történt 2021. március 17. és április 1. között.

 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.