Március közepén Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben. Az ügy még azzal kezdődött, hogy tavaly év végén Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő együtt jelentették be, hogy a helyreállítási alap és a mostani 7 éves ciklus EU-s költségvetését megvétózza, ha a jogállamisági feltételhez kötik, végül az Európai Bizottság úgy talált kompromisszumos megoldást, hogy megígérte a magyar-lengyel tandemnek, addig nem alkalmazza a mechanizmust, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy az összefér az uniós joggal.

A decemberben elfogadott rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni. A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el. Ezt követően a tagállamokat tömörítő Tanácsnak egy hónap, kivételes esetben három hónap áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel szavazzon a javasolt intézkedésekről. A teljes döntési mechanizmus időtartama 7-9 hónap. 

QP | Quality Placement

Most viszont az Európai Parlament megtámadta az Európai Bizottságot, hogy tartja magát a lengyel és magyar kormányokkal kötött alkuhoz: most egy többpárti európai parlamenti tervezet szerint, ha június 1-ig nem küld írásos értesítést az Európai Bizottság Magyarországnak, vagy Lengyelországnak a jogállamisági problémák miatt, akkor az Európai Parlament augusztus végéig be fogja perelni a Bizottság elnökét kötelességszegés miatt.

A Politico által megszerzett dokumentum szerint azzal, hogy a Bizottság a bírósági ítéletre vár - az Európai Parlament álláspontja szerint - szabotálja a számára előírt feladat teljesítését. A parlament a magyar-lengyel bírósági kereset beadása után márciusban 529 szavazattal, 148 ellenszavazat és tíz tartózkodás mellett fogadta el azt az állásfoglalást, amelyben a képviselők figyelmeztették az Európai Bizottságot, hogy ha az elmulasztja kötelességét és nem tesz meg mindent az unió pénzügyi érdekeinek és értékeinek védelméért, akkor "a Parlament ezt mulasztásnak tekinti, és ezt követően az EUMSZ 265. cikke alapján eljárást indít a Bizottság ellen". Akkor a képviselők kikötötték, hogy ha a tagállamok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, az veszélyeztetheti az unió költségvetését, ezért kezdenek jogi eljárásba a Bizottság ellen.

Az egyre nagyobb nyomás alatt lévő Bizottság illetékese az elmúlt hónapokban több figyelmeztetést is küldött például Magyarországnak, hogy akár sok EU-pénzt is blokkolhat majd, ha alkalmazni kezdi a jogállamisági mechanizmust. Valamint nehéz helyzetben is van az uniós csúcsszervezet, mert tartani próbálja magát ahhoz, hogy megvárja a bírósági ítéletet, de egyelőre azt sem tudni, hogy ez mikorra lehet meg.

Pont a EUB lassúsága lehet az, ami elveszi az élét az Európai Parlament fenyegetésének: egyrészt, ha még az alapügyet, vagyis a jogállamiság kérdését sem tisztázták három hónap alatt, akkor lassabban érhetnek az EP perének végére, mint a magyar-lengyel keresetének. Másrészt - ahogy a Portfolio is írja - ha a Bizottság kivárja, hogy a Bíróság majd valamikor döntsön az alap ügyben (a mechanizmus jogszerűségéről). Ez a döntés akár nyár-ősz körül is jöhet, így esélyes, hogy megelőzi a kötelességszegési ügybeli döntést (ott valószínű nem lesz sürgősségi ítélethozatal), így utóbbi okafogyottá is válhat.

A portál szerint tehát nagyobb a füstje, mint a lángja a mostani EP-fenyegetésnek, inkább csak politikai nyomásgyakorlást szolgál a Bizottságra, persze nyilván erodálja a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek tekintélyét, megítélését, amelyet az uniós vakcinabeszerzési viták is rontottak és ezt próbálja részben helyrehozni az uniós vakcinaigazolvány gyors bevezetésének követelésével. 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.