Szerdán két napirendi pontot tűztek ki, mind a kettő szorosan kötődött Magyarországhoz. Az első napirendi pont keretében az Európai Tanács június 24-25-i csúcstalálkozójáról szóló vitában a legtöbb felszólaló bírálta a nemrég elfogadott magyar törvényt, amely megtiltja az LMBTQI-tartalmak megjelenítését a kiskorúaknak szánt anyagokban.

Több képviselő felszólította a Tanácsot és a Bizottságot, hogy lépjenek előre a jelenleg is zajló, 7. cikk szerinti eljárásban és teljeskörűen alkalmazzák az új költségvetési feltételrendszert. Egyes felszólalók a demokráciára, a jogállamiságra és a médiaszabadságra más országokban leselkedő veszélyre figyelmeztettek, míg mások védelmükbe vették a magyar jogalkotást, és tiszteletet követeltek a nemzeti hatóságok által hozott döntések iránt - derült ki az Európai Parlament közleményéből. 

Kapcsolódó

A másik napirendi pont tárgyalása során, ahol a melegeket a pedofilokkal összemosó jogszabály, illetve a Magyarország és Lengyelország ellen folyó 7. cikk szerinti eljárásról volt szó. Az EP közleménye szerint a képviselők úgy vélik, a Bizottság nem tett konkrét lépéseket az uniós költségvetés védelmére, és a Tanács sem halad előre a Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó 7. cikk szerinti eljárásban. Többek szerint a politikai akarat ilyen hiánya súlyosbítja a helyzetet, folyamatosan erodálja az Európai Uniót és hozzájárul a jelenség terjedéséhez. Egyes képviselők megjegyezték: a magyar és a lengyel kormány az uniós értékek elleni támadással fedi el saját korrupcióját és szakpolitikai kudarcait.

Alapjogot sért az új magyar szabályozás

A strasbourgi vitán felszólalt Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja is, aki úgy vélte a magyar Országgyűlés által nemrégiben elfogadott új szabályozás a szexuális beállítottság alapján hátrányosan megkülönböztető, és mint ilyen, ellentétes az Európai Unió alapértékeivel. A biztos a sok vitát kiváltó pedofilellenes magyar törvény kapcsán az uniós jog és az LMBT-közösségek jogainak esetleges megsértéséről tartott EU-parlamenti vitán az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta: az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása terén nem köthető kompromisszum.

A pedofilok elleni fellépés a gyermekek védelmében közös cél, azonban a legitim közérdek nem lehet ürügy olyan intézkedések meghozatalára, amelyek alapjogokat sértenek és egy kisebbségi csoport ellen hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak szexuális beállítottság és nemi identitás alapján - emelte ki. Az uniós biztos rámutatott: a jogszabály a 18 évesnél fiatalabbak esetében korlátozza a hozzáférést azon médiatartalmakhoz, amelyek a homoszexualitásra, a nemváltásra, vagy a szexuális orientációra vonatkoznak, mindezt pedig összemossa a pedofíliával azt sugallva, hogy az előbbiek negatív hatással lehetnek a kiskorúak fejlődésére.

Jourová ugyanakkor hangsúlyozta, az uniós tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Alapjogi Chartában rögzített elveket, és meg kell felelniük az EU belsőpiaci szabályainak is. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálni fogja a diszkrimináció tilalmának és a nemi alapú megkülönböztetés elvének betartását a tagállamok esetében, az alapvető értékek megsértése esetén arányosan fog fellépni - mondta.

A helyzet nem javul

Jourová a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetével kapcsolatban azt mondta: a helyzet az említett két ország esetében nem javul, az újabb fejlemények további aggodalomra adnak okot. Magyarországgal kapcsolatban aláhúzta, aggodalomra ad okot egyebek mellett az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségének és a bírák jogainak, a médiapluralizmus, a szabad véleménynyilvánítás, az egyetemek szabadságának helyzete. A nemzeti jogszabályok, egyebek mellett egyes kisebbségek és a migránsok jogainak vonatkozásában, sértik az uniós jogszabályokat - jelentette ki.

A vázolt helyzet azt indokolja, hogy folytatni kell az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást az érintett tagállam esetében az Európai Unió tanácsának napirendjén mindaddig, amíg az aggályok továbbra is fennállnak - tette hozzá Jourová.

Semmilyen beavatkozást nem fogad el Magyarország

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a magyar pedofiltörvényhez kapcsolódó felszólalásában az MTI szerint kiemelte: a magyar törvény a gyermekek védelmét biztosítja, azt, hogy nevelésükkel kapcsolatos döntések a szülők kezében maradjanak, és azt, hogy ne lehessen a gyermekeket kitenni öncélú szexuális propagandának. Minden más, ami ennek kapcsán elhangzik, az hazugság - jelentette ki. A képviselő hozzátette: Magyarországon mindenki úgy él, ahogyan szeretne. A "mindenféle szexuális kisebbségeket" képviselő szervezetek korlátlanul működnek, de "semmi keresnivalójuk" sincs az óvodákban és az iskolákban - húzta alá.

"Semmilyen beavatkozást nem fogadunk el olyan kérdésekben, amelyekben sosem ruháztunk hatáskört az Európai Unióra" - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője az MTI szerint kijelentette: a gyermekek érdeke mindenek felett áll. A szülőknek joguk van ahhoz, hogy gyermekeiket saját meggyőződésük szerint neveljék. A szülői választás döntő a gyermekek szexuális nevelésében. Senki sem kötelezheti a szülőket arra, hogy beleegyezésük nélkül a gyermekük olyan szexuális nevelésben részesüljön, amelyet ők nem fogadtak el - hangsúlyozta. "A gyermekek szexuális nevelését nem bízhatjuk aktivistákra semmilyen formában sem" - fogalmazott a képviselő.

Hölvényi emellett arra kérte képviselőtársait, olvassák el a szóban forgó magyar törvényt, mert szerinte abból a vita során elhangzott állítások "legnagyobb többsége nem olvasható ki".

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Magyarországot cinikusan, rasszista és homofób politikával egy "velejéig romlott politikus túszul ejtette". A képviselő arra szólított fel, hogy az EU hagyjon fel "Orbán Viktor családtagjainak és oligarcháinak finanszírozásával".

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette, a magyar jogszabály érvénybe lépésével "Vlagyimir Putyin orosz elnök törvényének másolatát látjuk megszületni Magyarországon". Azt is hangoztatta, hogy jogellenes lesz a tanároknak az elfogadásról és a sokszínűségről beszélni a magyar középiskolásoknak, a jogszabály továbbá összemossa a pedofilokat a homoszexuálisokkal. Kijelentette továbbá, az EU-nak nem szabad finanszíroznia "Orbán Viktor korrupciós" tevékenységét.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője azt mondta: Orbán Viktor azért, hogy számos intézkedéséről elterelje a figyelmet "olyan megosztó törvényt hoz, ami magyart fordít magyar ellen". Megbélyegez, megoszt és gyűlöletet kelt. Meg kell védeni a magyar embereket, hiszen Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, ez jelenti az európai szolidaritást - tette hozzá.

Hetes cikk: 2022 végére juthatunk el a felfüggesztésig

A szerdai EP-vitán a hetes cikkhez kapcsolódó napirendi ponthoz fűzött hozzászólásában az Eurologus brüsszeli portál tudósítása szerint Gwendoline Delbos-Corfield, a hetes cikkelyes eljárással foglalkozó parlamenti jelentéstevő úgy kalkulált, hogy 2022 végére juthatunk el odáig, hogy az eljárás végén megvonhatják Magyarország szavazati jogát a tagállamok tanácsában.

Nem engedhetjük meg, hogy egy demokratikus testületben egy nem demokratikus kormány is szavazzon

– jelentette ki a francia képviselő az Eurologus szerint.

Győri Enikő fideszes képviselő azonban úgy vélte, hogy a magyar kormányt bíráló politikusok az EP-t egy "rögtönítélő bírósággá" változtatták, közben megerőszakolják az uniós jogot, és elterelik a figyelmet a Covid-válságról és a migrációról. Szerinte már a vita címével is megelőlegezték az "ítéletet", mely szerint Magyarország uniós jogot sértett.

 

Önök megerőszakolják még az uniós jogot is, hiszen nemzeti hatáskörbe tartozó ügyben fenyegetőznek. Szokjanak hozzá, hogy Európa nem csak az Önöké. Mi nem akarjuk megmondani önöknek, hogy hogyan éljenek és hogyan neveljék a gyerekeiket. De önök sem mondhatják ezt meg nekünk

 

– jelentette ki Győri Enikő.

Az Eurologus megjegyezte, hogy a cseh néppárti Michaela Sojdorova, aki a Fidesz politikájának lelkes híve volt és a magyar kormánypárt kilépésekor mélységes sajnálkozásának adott hangot az EUrologus tudósítójának, most az egyik cseh napilapban megjelent magyar kormányhirdetést lobogtatva arról beszélt, hogy

félretájékoztató kampányt folytat a magyar kormány külföldön, ezt el kell utasítani.

Az Európai Parlament egy állásfoglalást fogad majd egy Magyarországgal kapcsolatban. A tervezet szerint ebben az szerepel, hogy mindaddig ne kapjon a magyar kormány uniós forrásokat, amíg nem garantálják, hogy mindenkinek tiszteletben tartják és megvédik emberi jogait.

Az Eurologus szerint a vita végén Vera Jourová cáfolta azokat a híreket, miszerint az Európai Bizottság felfüggesztette volna a magyar helyreállítási terv vizsgálatát, és emlékeztetett arra, hogy a tervekről a tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanács jogosult döntést hozni.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.