Jóváhagyta az Európai Parlament a klímarendeletet, ami a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt gyakorlatilag 57 százalékra emeli. A parlament 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyta jóvá a klímarendeletet, amelyről áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között.

A megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség (amikor egyensúly van a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között) már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen. A rendelet jogi kiszámíthatóságot biztosít az átmeneti időszakra az európai polgárok és vállalatok számára.

QP | Quality Placement

2050 után az Unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.

Merészebb célkitűzés 2030-ra

Az EU-ban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt).

A Bizottságnak legfeljebb hat hónappal a párizsi megállapodásban 2023-ra kiírt globális felülvizsgálat után elő kell állnia a 2040-es célkitűzési javaslattal. A Bizottság meghatározza majd, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az Unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „széndioxid-büdzsé" lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.

A Bizottság 2023. szeptember 30-ig, utána pedig ötévente felméri, hogy mennyit haladtak az uniós tagállamok a 2050-es klímasemlegesség felé, és áttekinti az ezt célzó nemzeti intézkedéseket.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.