A magyar erdők klímaváltozás okozta pusztulásának ellenszerét keresi Hegedűs Ivett Margit, az alap-, mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatók számára kiírt „K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat” egyik díjazottja. Kutatási területe meglehetősen újszerű: elsősorban nem a hazai erdőink védelmére helyezi a hangsúlyt, hanem az erdőket próbálja ellenállóbbá tenni a változó környezeti hatásokkal szemben - számol be a kutatásról kiadványában a nak.hu.

„Az erdősítés folyamatát nehezíti hazánkban, hogy az őshonos fafajok nehezen tudják felvenni a harcot a környezeti hatásokkal. Hiába ültetnénk belőlük többet, félő, hogy hamar kipusztulnának. A klímaváltozás hatására csökkenő talajvízszint, a szélsőséges időjárás, az átlaghőmérséklet emelkedése pedig még inkább növelni fogja az ökológiai és gazdasági veszteségeket” – világított rá a problémára Hegedős Ivett Margit, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán mester képzésében résztvevő hallgató.

A fiatal kutató szerint fenntarthatósági fejlesztésekkel és némi szemléletváltással kiküszöbölhető a természet hanyatlása. Kutatásában arra próbál megoldást találni, hogyan tehetnénk eredményesebbé a hazai erdősítés folyamatát úgy, hogy lépést tarthassanak erdeink a klímaváltozással.

„Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szárazságtűrő fafajokra, ezekkel ugyanis stabilabbá lehetne tenni azokat az erdőállományokat, amelyek leginkább ki vannak téve a globális felmelegedés negatív hatásainak. Nyitottnak kell lennünk a nem őshonos, akár balkáni eredetű fafajok hazai alkalmazására is, mint a szürke tölgy” – beszélt a lehetséges megoldásról a hallgató.

Aszály és erdőtűz.
Aszály és erdőtűz.

A kocsányos tölggyel feltételezett rokonságban álló, de hazánkban nem őshonos szürke tölgyet eddig leginkább külföldön kutatták. Hegedüs Ivett Margit szerint azonban a szürke tölgy szárazságtűrése és a hazai vegetációba illeszkedése miatt különösen alkalmas lehet arra, hogy kísérletezzünk vele.

„A kutatási téma viszonylag új irányvonal, azonban az eddigi eredmények felkelthetik a hazai érdeklődést a fafaj iránt és a jövőben a szürke tölgyfa az alföldi erdőgazdálkodás meghatározó részévé válhat. További vizsgálatokkal és hasonló szárazságtűrő fafajokkal pedig talán lépést tarthatunk a klímaváltozással” – mondta Hegedüs Ivett Margit.

Lángoló erdő.
Lángoló erdő.

Némi javulás tapasztalható

Ha a globális felmelegedés okozta pusztulások terén nem is, az erdőirtások mértékében azonban némi csökkenés volt mérhető az utóbbi években idehaza és külföldön is.

Az elmúlt 5-6 évben összességében lassult az erdőpusztulások sebessége. Afrikban a népességnövekedés miatt fokozódott ugyan az erdőirtás, Dél-Amerikában viszont - ami az erdőirtás egyik gócpontja volt az elmúlt években - felére csökkent a fakitermelés. Ázsia és Európa bizonyos részein pedig az erdősítések javítottak ezen a statisztikán – áll az ENSZ világ erdeit felmérő jelentésében, a „Global Forest Resources Assessment 2020-ban. Az utóbbi évben így átlagban körülbelül tízmillió hektárnyi erdő tűnt el, ami némi javulást jelent a korábbi 12 millió hektáros veszteségéhez képest.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000 és 2017 között Magyarországon is bővültek az erdők, hiszen fásítások nyomán mintegy 153 ezer hektárral nőtt a méretük. Összmennyiséggel azonban még mindig le vagyunk maradva az Európai Unió más országaitól. A 2018-as adatok alapján a 22,9 százalékos értékkel hazánk csupán a huszonnegyedik az EU-ban az erdők arányát tekintve.