Generációkon át érezhető gazdasági következményei lehetnek a pusztító erdőtüzeknek – írja a Szabad Európa.

Idén is tucatnyi európai országban tomboltak erdőtüzek, gyakran több tízezer hektárt felégetve, otthonokat, vállalkozásokat tettek tönkre. Az egyre gyakoribb és súlyosabb tűzvész már most több ezer embernek okoz hosszútávú károkat a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban. 

Tavaly nyáron Görögországban pusztított a legnagyobb erdőtűz Európában, és idén is lángol az erdő: csak ezen a héten ötven-hetven erdőtűzzel küzdöttek. „Nem maradtak fenyőfák. A méhészek harminc év múlva tudnak majd újra mézet termelni, feltéve, ha nem ég le megint az erdő” – mondta a lapnak a 62 éves Albanisz, aki több mint ötven éve gyűjti a Görögországban népszerű fenyőmézet. A legnagyobb segítségre jelenleg a kimerült görög tűzoltóknak van szükségük: a görög tűzoltók szövetségének elnöke szerint korábban tíz-tizenöt évente volt egy-egy megatűz, mostanában pedig háromévente.

A klímaváltozás az Európai Központi Bank legrosszabb forgatókönyve szerint több mint 4 százalékkal vetheti vissza a GDP-t 2030-ig.

A világjárvány utóhatásai miatt eleve leterhelt nemzetgazdaságok nehezen találnak több forrást a szükséges tűzoltó-felszerelésekre. Franciaország – ahol a délnyugati régióban pusztító tüzek kempingeket égettek porig 850 millió eurót különített el repülőgép-flottája korszerűsítésére.

Azok, akik a lángok által veszélyeztetett dél-európai földeken élnek, gyakran saját kezükbe veszik az irányítást. „Az emberek elvándoroltak, kevesen vannak a falvakban, és mindent műveletlenül hagytak, ezért most mindenkit rá kell kényszeríteni a takarításra” – mondta egy észak-portugáliai olajbogyó-termesztő.

A spanyol Lleida Egyetem erdőmérnök-professzora, Victor Resco de Dios szerint az igazán aggasztó dolgok néhány év múlva történnek majd az erdőkben. „Amit most rendellenesnek tartunk, az lesz az új normális” – mondta.