Ollie Rehn - aki a finn jegybank vezetőjeként az EKB monetáris tanácsának is tagja - a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán vasárnap megjelent interjúban hangsúlyozza, hogy az euróövezeti munkapiacon és a világgazdaságban végbement változások gyengítették a bérinflációs nyomást - írja az MTI.

Rehn szerint ez azt jelenti, hogy az euróövezeti gazdaság gyors ütemű infláció nélkül is fenn tud tartani alacsony szintű munkanélküliségi rátát.

QP | Quality Placement

Ebben az esetben viszont a gazdasági és a társadalmi jólét szempontjából bizonyos ideig lenne értelme a célt meghaladó infláció elfogadásának, figyelembe véve a célszinttől elmaradó infláció időszakait is - fogalmazott Ollie Rehn.

Éppen ezért a jelenlegi alacsony kamatszintek környezetében lenne értelme annak is, ha az EKB az árstabilitás mellett a teljes vagy az elérhető maximális foglalkoztatásra összpontosítaná figyelmét - tette hozzá.

Az EKB az utóbbi évtized legnagyobb részében nem tudta elérni inflációs célját, amely 2 százalékhoz közeli, de annál alacsonyabb éves inflációs ütem tartását irányozza elő, annak ellenére, hogy mélyen a negatív tartományba vitte le a kamatokat, és négyezer milliárd eurót meghaladó adósságeszköz-vásárlási programot is végrehajtott.

Rehn szerint az euróövezeti jegybank inflációs céljának megfogalmazása "aszimmetria és bizonyos mértékű kétértelműség érzetét kelti".

Ollie Rehn hozzátette: a finn jegybank becslése szerint az EKB tényleges inflációs célja 1,6-1,8 százalék, de ennél is rosszabb, hogy a piac a 2 százalékot plafonként érzékeli, és ez tompítja az inflációs várakozásokat.

Általános vélemények szerint az EKB ősszel módosítja inflációs célját, amikor stratégiájának most folyó, 18 éve első felülvizsgálatának végére jut - áll a Financial Times vasárnapi írásában.

A lap felidézi, hogy az euróövezeti jegybankot megalapító uniós okirat az árstabilitást jelölte ki az EKB elsődleges feladatául, de a bankra bízta annak meghatározását, hogy ezt miként éri el.

Az EKB először 2 százalék alatti inflációs célt jelölt ki, majd később ezt 2 százalékhoz közeli, de az alatti inflációra módosította.

Az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve tavaly hajtotta végre stratégiai felülvizsgálatát, és vállalta, hogy megengedi a célszintet meghaladó infláció kialakulását, miután az amerikai gazdaságban is hosszabb ideig elmaradt a céltól az inflációs ütem.

A Financial Timesnak adott interjúban Ollie Rehn nagyon fontosnak nevezte, hogy az euróövezeti kormányok csökkentsék a koronavírus-válság alatt felduzzadt adósságtömeget. Rehn szerint Európának továbbra is nagyon alkalmazkodó jellegű monetáris politikára van szüksége, de ez az alapállás nem marad fenn örök időkre, és eljön az idő, amikor az euróövezeti szuverén adósokat terhelő finanszírozási költségek emelkedésnek indulnak.