Az európai kormányok pénzügyminisztereiken keresztül jelezték, hogy haladékot adnának Görögországnak az elvárt költségvetési kiadáscsökkentések teljesítésére, amennyiben az ország politikai elitje össze tudna hozni egy a követelmények teljesítését - a megszorításokat - vállaló kormányképes pártkoalíciót. Csak egy stabil lábakon álló athéni kormány lenne jogosult átfabrikálni az összesen 240 milliárd eurós két segélycsomag feltételrendszerét - fejtette ki a Bloomberg tudósítása szerint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője. Ugyanakkor nonszensznek és propagandának minősítette azt a lehetőséget, hogy Görögország elhagyja az eurózónát.

Az új kormánynak ki kell tartania a program mellett, de ha a körülményekben drámai változások állnának be, akkor nem zárkózunk el attól, hogy megvitassuk a követelmények teljesítési határidejének kitolását - tette hozzá Juncker. Elemzők szerint azért puhult az európai döntéshozók álláspontja, mert ha a görögök elhagyják a monetáris uniót, akkor semmilyen módon nem lehet meggyőzni a befektetőket arról, hogy más országok nem követhetik rövid időn belül a példáját.

Kapcsolódó

Riasztó a helyzet

A pénzpiacok pontosan ezt a szakértői vélekedést igazolták tegnap, a befektetők és a kereskedők döntéseinek hátterében láthatóan az a félelem állt, hogy az európai stabilitási alapok (a tűzfalak) nem lesznek elegendőek a Grexit kezelésére - írta a Financial Times. A helyzet most már riasztó - mondta Luke Spajic, a Pimco, a világ legnagyobb befektetési alapja vezető menedzsere. A piac gyakorlatilag a görögök rendezetlen kilépésének árát próbálja belőni.

Európa vezetői összesen 500 milliárd euró értékű biztonsági hálót szőttek az ideiglenes (EFSF) és a tartós (ESM) stabilitási alapban. Justin Knight, az UBS befektetési stratégája szerint ez elég arra is, hogy az EU támogatást nyújtson Spanyolországnak, ha a helyzet úgy hozza. Ugyanakkor az ESM-nek gondjai lehetnek azzal, hogy hosszú lejáratú kölcsönökhöz jusson.

Drasztikusabb beavatkozás kell

Az eddigieknél drasztikusabb politikai beavatkozásra van szükség a kedélyek lecsillapítása érdekében - állítja Spajic. Akármilyen rendszert hoztak is létre eddig az európai döntéshozók, az nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa az válság kiéleződését Spanyolországban és Olaszországban.

Ez a felszólítás akár szólhatott volna Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia államfőnek, akik Hollande mai eskütétele után ma találkoznak először Berlinben. A német kormány látványos fogadást ad az új francia vezetőnek, katonai csinnadratta és pazar ebéd várja annak ellenére, hogy - Merkelhez hasonlóan - az egyszerűséget kedveli.

Megtalálják a közös hangot

A Reuters értékelése szerint Hollande jobban illik Merkelhez, mint Sarkozy. Mindkét vezetőnek "nagy generálra" volt szüksége, mielőtt elfoglalta hivatalát, Hollande-nak öltönyöket kellett venni, Merkelt elküldték egy elfogadható fodrászhoz. Merkel megválasztása után ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is berlini apartmanjában lakjon, és Hollande is legszívesebben ezt tenné. Az új francia vezető villamoson akar járni és nem akarja feladni a hét végi családi bevásárlásokat.

Egy hónap különbséggel ugyanabban az évben, 1954-ben születtek, vallásos családban nőttek fel, tartózkodó apa és egy olyan anya gyermekeként, akihez nagyon közel álltak. Akik ismerik őket, azt állítják, könnyebben ki fognak jönni egymással, mint Merkel és Sarkozy.

Nem lesz durr bele kezdet

Sokan elfeledkeznek arról, hogy az impulzív exelnök 2007-ben azzal indította első találkozóját a kancellárral, hogy tett néhány keresetlen megjegyzést a német-francia tulajdonú Airbus repülőgépgyártóval kapcsolatban, amire válaszul csak kapkodták a levegőt német partnerei. Elhűlve hallgatták azokat a francia terveket is, miszerint Párizs nukleáris együttműködésre készül Líbiával és nagyobb befolyást akar szerezni az Európai Központi Bank irányításában. Időre volt szükség, mire ezek után létrejöhetett a Merkozyként ismert európai vezetőduó.

Keménykedés persze most is van: Hollande szóvivője a francia televízióban kijelentette, hogy "Merkel nem dönthet egyedül Európa sorsáról a német érdekek alapján". Volker Kauder, a CDU parlamenti frakcióvezetője viszont arra figyelmeztette Párizst, hogy a német adófizetők nem fogják állni Hollande nagyvonalú ígéretei teljesítésének árát.

Nem lesz nagy biznisz

A mai találkozó fő témája a Hollande választási ígéreteiben szereplő növekedési paktum kidolgozása lesz, amely kiegészítené Mekrel fiskális szerződését. Ha az előbbit sikerül összehozni, az adu lenne a francia elnök kezében a júniusi parlamenti választások előtt, ám a kancellár nagyon kis játékteret adott eddig a növekedés ösztönzésének. (Az uniós források felhasználásának módosításáról, az Európai Beruházási Bank szerepének bővítéséről és az bajban lévő országok infrastruktúra-fejlesztését szolgáló kötvények kibocsátásáról volt szó.)

A Merkelhez közel állók szerint a kancellár nem akar engedni a spanyol és görög deficitcélokból, ám sokak szerint végül kénytelen lesz módosítani álláspontját, ha mind az Európai Bizottság, mint az IMF úgy látja, hogy a célok irreálisak. A német fél igyekszik majd rávenni az új francia partnert, hogy tartsa magát az elődje által elfogadott deficitcsökkentési tervhez és fogadja el, hogy Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszter legyen az eurócsoport új vezetője, miután Juncker bejelentette, hogy átadja ezt a tisztséget valaki másnak.

Hollande nem akarja blokkolni a folyamatokat - mondta az egyik szocialista parlamenti képviselő, de valamiféle nagy alkura kár lenne számítani. Hosszabb távon biztató, hogy a német kancellár és a francia elnök is elkötelezett támogatója Európa politikai uniójának, ami felülírhatja a kapcsolatuk kezdetét beárnyékoló vitát a növekedés vagy a megszorítások előtérbe helyezéséről - vélik a Reutersnek nyilatkozó elemzők.

Szalmaszálat látnak a görögök

A ma reggeli görögországi lapokban meglehetősen nagy visszhangot kapott Juncker tegnapi kijelentése. A kommentátorok azt emelik ki, hogy az eurócsoport vezetője leszögezte: a pénzügyminiszterek tanácskozásán egyáltalán nem, semmilyen összefüggésben sem volt téma Görögország kilépése az eurózónából. Ez éppen ellentétes a hét végi és tegnapi hírekkel, amelyek másról sem szóltak, mint arról, hogy Európa már a drachma visszatérésének előkészítésével foglalatoskodik. Ez zene lehet az euró megtartását nagy többséggel támogató (tízből nyolcan emellett vannak) görögöknek - derült ki a brit Guardian honlapjának élő görögországi tudósításából.

További pozitív hír, hogy az athéni kormány visszafizeti a ma lejáró 450 millió eurónyi görög tartozást. Korábban arról jelentek meg spekulációk, hogy visszatartják a törlesztést, amely olyan befektetőknek jár, amelyek nem vettek részt a kötvénycsereprogramban. Az utóbbiban követeléseik hetven százalékát vesztették el a bekapcsolódó bankok és más hitelezők, amelyek persze kifogásolhatják, hogy másokat bezzeg kifizetnek. Ha azonban Athén ma nem csengetné ki a tartozását, akkor fizetésképtelennek minősülne.