Profitrealizálással ünnepelte a piac, hogy az ECB a kamatmeghatározó ülésén az előzetesen megszellőztetett tervvel lényegében azonos kötvényvásárlási programról számolt be hivatalosan (az előző napokban ennek részleteiről írtak a világsajtóban, ami komoly vételi erőt generált a nagyobb piacokon).

Két dolog miatt sikerült csalódást keltenie az ECB-nek: egyfelől az ülésen változatlanul rekord alacsony 0,75 százalékos szinten hagyta a jegybanki kormányzótanács az irányadó kamatrátát. A másfelől csalódást keltő hír, hogy Mario Draghi, ECB-elnök a döntést követő sajtótájékoztatón azt mondta: nem volt teljes az egyetértés a OMT-vel (Outright Monetary Transactions - nyílt monetáris tranzakciók) kapcsolatban, egyvalaki ellenezte. Ezt pedig lehet úgy értelmezni, hogy Draghi erőfeszítései ellenére sem sikerült a Bundesbank tagokat meggyőzni, bár a jegybankelnök nem nevesítette ki volt az ellenző, A Bundesbank később megerősítette, hogy a program ellenzője Jens Weidmann volt.

QP | Quality Placement

Az irányadó kamatráta tartásával kapcsolatban előzetes elemzések arról szóltak, hogy az ECB jó eséllyel folytathatja a júliusban megkezdett csökkentést, hiszen a betéti ráta nullára eresztése akkor az eurózóna kereskedelmi bankjait arra sarkallta, hogy jelentős mértékben helyezzenek át pénzt az ECB-nél tartott tartalékaikból. A kamatráta csökkentése ellen szólhatott viszont, hogy az ECB nem akarhatta megbontani a kamatcsatorna szimmetriáját, márpedig enélkül egy csökkentés esetén a betéti ráta a negatív tartományba került volna, ami a jelenleg is likviditási problémákkal küszködő bankokat hozta volna nehéz helyzetbe. Ráadásul, ha a most hivatalosan bejelentett nyílt monetáris tranzakciók program keretében a piacba pumpált összeget sterilizálni akarja az ECB, akkor éppen a kereskedelmi bankoktól gyűjtött betéteken keresztül tudja kivonni az összeget, vagyis kontra produktív lenne a negatív betéti kamatráta.

Borúsak a kilátások

Az aktuális gazdasági helyzetről is sikerült újabb borús képet festeni. A jegybanki elemző stáb júniushoz képest rontotta a jövő évre vonatkozó prognózisát: e szerint idén -0,6 (-)0,2 százalékos, jövőre pedig -0,4-0,6 százalékos lehet a növekedés az eurózónában. Miközben az infláció az energiaárak emelkedése miatt erősödhet: idénre 2,4-2,6, jövőre 1,3-2,5 százalékos pénzromlást vár az ECB.

A hivatalosan is bejelentett OMT lényegében megegyezik a sajtóban megjelent előzetes találgatásokkal: a jegybank eseti alapon dönt a kötvénypiaci intervencióról, amihez nem fog hozam- vagy hozamfelár plafont meghatározni. Ez azért fontos, mert egy automatikus mechanizmusban a piaci szereplők tesztelhetnék a jegybankot, és a meghatározott sávszéleken nyomás alá helyezhetnének bizonyos államkötvények hozamait.

Nem lépi túl az ECB a hatáskörét

A sajtótájékoztatón elhangzó kérdések jelentős része a németek által aggályosnak tartott monetáris finanszírozásra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban Draghi többször hangsúlyozta, hogy a jegybanki mandátumon belül zajlik majd az OMT és hogy az ECB független intézményként döntött. A jegybanki mandátum védelmében az ECB szigorú megfelelési feltételeket támaszt az intervencióhoz, például, hogy az adott ország részt vegyen az EFSF/ESM mentőprogramjában, és megfeleljen az ottani makrofeltételeknek. Amennyiben a feltételeket nem teljesíti az adott ország, a tranzakciót leállítják.

Emellett preferált kondícióként az IMF részvételét is említette Draghi, ám ez nem lesz szigorúan vett kötelező feltétel. Az ECB függetlenségével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a mostani döntéssel nem akartak más független intézmények döntéseire várni (nyilván az ESM mandátumának jövő héten esedékes német alkotmánybírósági jóváhagyására utalt Draghi).

Az EFSF/ESM elsődleges aukciókon történő belépésével szemben az OMT a másodpiacon fog vásárol, és mint azt előzetesen sejteni lehetett a rövid oldali hozamokra fog lőni: 1 és 3 éves futamidő közötti papírokat vesz. A program korlátlan, vagyis nincs mennyiségi cél, azt addig tartja fenn a jegybank, amíg a monetárispolitikai transzmissziós csatornák megkívánják, és amíg a jelenleg fragmentált monetársi övezet ismét egységessé nem válik - hangsúlyozta Draghi.

Kockázatok vannak

A kockázatokkal kapcsolatban - újságírói kérdésre - Draghi elárulta, hogy mivel meghatározott lejáratú kötvényeket fognak vásárolni, fennállhat a veszélye, hogy ezeken a lejáratokon növelik meg egyes országok a kibocsátást, ami a lejárati szerkezet torzulásához vezethet. Ilyen torzulást pedig nagyon lassan lehet csak helyrehozni.

Kockázatot jelenthet még, hogy az európai jegybanki rendszerben résztvevő központi bankok súlyoknak megfelelően fognak osztozkodni a kockázatokon, ami megint csak erősíti a német aggodalmakat.

Befektetői szempontból viszont jó hír - amit egyébként szintén megszellőztettek már - hogy az ECB nem kap szenior státuszt a mérlegébe kerülő kötvényeken, vagyis ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint bármelyik magánbefektető.