Az Írországból az Egyesült Királyságba irányuló export szárnyalt az év első hat hónapjában azt követően, hogy az év eleji (de facto) brexit miatt az import hanyatlott – írta a Guardian. A dublini statisztikai hivatal (CSO) adatai szerint figyelmen kívül hagyva Észak-Írországot az Egyesült Királyságba (Nagy-Britanniába) tartó ír kivitel értéke 20 százalékkal 6,7 milliárd euróra bővült 2021 január-júniusában 2020 azonos időszakához képest, ami több mint 1,1 milliárdos növekedés.

Ezzel egyidejűleg Írország importja több mint 2,5 milliárd euróval, 32 százalékkal csökkent, és immáron csak 5,3 milliárd eurón áll. Ha csak a június hónapot nézzük, akkor a brit kivitel 16 százalékos csökkenését láthatjuk 2020 júniusához képest, főként az élelmiszerek, élő állatok és feldolgozott termékek kivitelének csökkenése miatt

A magyarázat abban keresendő, hogy brit vállalatoknak január 1-je óta vámhatárokkal kell számolniuk az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, ami fékezi kivitelüket, miközben a londoni kormány úgy döntött, hogy egy egyéves átmeneti időre, 2022 elejéig fokozatosan vezeti be az import vámellenőrzését (amivel megelőzték, hogy annak visszaesése ellátási gondokat okozzon). A brit kivitelt egészségügyi és állat-egészségügyi vizsgálatok lassítják.

Ír-ír kapcsolatok

Korábbi felmérések azt mutatták, hogy az Észak-Írország és Írország közötti kereskedelem a brexit nagy nyertese lehet, és nagyon úgy tűnik, hogy ez a várakozás teljesül. Kihasználva, hogy Írország felé az EU egységes piacán zavartalanul lehet exportálni, míg Nagy-Britanniát és Észak-Írországot belső vámhatár választja el az Egyesül Királyságon belül, az északír vállalatok dél felé irányították nyersanyag-kivitelüket.

A CSO adatai szerint az Észak-Írországból Írországba kivitt áruk értéke 2021 első felében 77 százalékkal közel 1,8 milliárd euróra nőtt 2020 első feléhez képest. Fordított irányba 40 százalékkal, közel 1,6 milliárd euróra emelkedett a kivitel. Ez azt jelenti, hogy az ír-ír gazdasági kapcsolatok a brexitnek köszönhetően jóval szorosabbá váltak - nem biztos, hogy a brexiterek szándékának megfelelően.

Betonozás redukálva

A brit hatóságok látványosan visszavették azt a tervet, hogy 1200 kamion befogadására képes, hatalmas teherautó-depót építsenek Doverben az új vámhatár miatt szükségessé váló vámkezelések lebonyolításához kapcsolódóan. A helybeliek hét hónapon át küzdöttek azért, hogy megakadályozzák a mezőgazdasági területet és egy ókori római települést is lebetonozó terv végrehajtását. A kamionok tömege a zajterhelést is növelte volna a csupán 25 méterre lévő lakóövezetben.

A vámszervek végül a napokban az eredeti tervhez képes 180 fokos fordulattal belátták, hogy ez rossz ötlet. Az új terv szerint 1200 helyett mindössze nagyjából 100 kamionnak építenek depót, és csak negyed akkora területet betonoznak le, mint korábban tervezték. Mindez közel fél kilométerre lesz a lakott övezettől. Végül egy jó magas töltést is építenek, hogy a létesítmény környezetterhelését elszigeteljék az ott élők világától.

Biden lekezelte Johnsont

Különleges amerikai-brit kapcsolatok ide, különleges brit-amerikai kapcsolatok oda, Joe Biden, az USA elnöke másfél napot várakoztatta Borisz Johnson brit miniszterelnököt mielőtt fogadta telefonhívását az afganisztáni összeomlás idején – írta a New York Post. A londoni kormány feje a brit parlament mindkét pártjának akaratával összhangban kérni akarja amerikai kollégáját, hogy ne vonja ki egy csapásra az amerikai haderőt Afganisztánból, mert az humanitárius katasztrófához vezet. Johnson egyedül azzal vigasztalódhat, hogy Biden egyetlen szövetséges állam vezetőjével sem egyeztetett döntéséről. Különösen kínos viszont, hogy elődje, Theresa May, akit sokan lesajnáltak miniszterelnöki tevékenységének kudarca miatt, az orra alá dörgölhette, hogy ő és Biden még júliusban is arról beszélt, hogy a tálibok nem lesznek képesek átvenni Afganisztán irányítását.