Foster felhívásának előzményeként az Európai Bizottság előző este kiterjesztette Észak-Írországra is a koronavírus elleni oltóanyagok exportjára bejelentett uniós ellenőrzés hatályát, életbe léptetve a protokoll 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait.

Az exportellenőrzés bejelentésének előzményeként a két legnagyobb gyártó, az AstraZeneca és a Pfizer is azt közölte, hogy gyártási problémák miatt késhet az EU-val kötött vakcinaszállítási megállapodások teljesítése az első negyedévben.

Kapcsolódó

Homok került a gépezetbe

A 16. cikkely életbe léptetését - amely az exportellenőrzés hatályát Észak-Írországra is kiterjesztette - az Európai Bizottság rövid időn belül visszavonta, miután Boris Johnson telefonon sürgősségi egyeztetést tartott Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével és kifejezésre juttatta London súlyos aggályait az uniós lépéssel kapcsolatban.

A bizottság jelezte, hogy "hiba csúszott" az oltóanyag exportellenőrzési rendszeréről szóló rendelet szövegébe, és a testület ezt hamarosan korrigálja.

Nagy felháborodás lett belőle

De a cikkely rövid életű alkalmazása is komoly felháborodást keltett Londonban, Belfastban és Dublinban is, mivel a protokoll e kitételének életbe léptetése elvileg lehetővé teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

Ezen a 499 kilométeres határszakaszon az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfontosabb vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. A brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll célja éppen az, hogy ne is legyen szükség az újbóli ellenőrzésre, annak ellenére sem, hogy a brexit óta ez az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára.

Más megoldás kell

E kiegészítő szabályozáshoz elsősorban az Európai Unió ragaszkodott a brexit-tárgyalások során, az ír kormány álláspontját képviselve.
Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb erejének, a Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) a vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva szombaton "ellenséges cselekedetnek" nevezte a 16. cikkely életbe léptetését.
Foster kijelentette: a történtek is bizonyítják, hogy a brexit-megállapodás észak-írországi protokolljának egésze "használhatatlan", és más megoldással kell felváltani.

A belfasti kormány vezetője arra is felszólította Boris Johnsont, hogy London a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban tapasztalt fennakadások orvoslására, vagyis az Ír-tengeren létrejött vámhatár felszámolására léptesse életbe a 16. cikkelyt.

Arlene Foster ezzel arra utalt, hogy az észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes - főleg áruforgalmi - szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál.

Ennek velejárója az - és ezt a DUP mindig is hevesen bírálta -, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, és kezdetben ez átmeneti ellátási fennakadásokhoz vezetett Észak-Írországban. Ez a megoldás az ára ugyanakkor annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni, és az áruforgalom továbbra is akadálytalanul áramolhat át az ír szigetet elválasztó határon.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Az írek is rosszallták

Szombaton Simon Coveney ír külügyminiszter is bírálta az Európai Bizottság eljárását. Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: az észak-írországi protokollba "nem szabad könnyű kézzel belepiszkálni", mivel ez nehezen kivívott, a béke és a kereskedelem védelmét szolgáló kompromisszum.