Fél évvel azt követően, hogy az Egyesült Királyság kormánya javaslatot tett a brexit egyik legkellemetlenebb öröksége, az úgynevezett északír protokoll megváltoztatására, majd az Európai Bizottság erre tavaly ősszel ellenjavaslattal élt, a két fél nem jutott előre vitájuk megoldásában - írja a Financial Times a vitapontokat áttekintő cikkében. A londoni kormányon a sor, hogy új megoldással álljon elő, ami ütközőpályára viheti a felek kapcsolatát, Európa nyugati csücskén is kialakítva egy válsággócot, miközben Kelet-Európában háború dúl.

Liz Truss külügyminiszter, aki a protokoll végrehajtásáért is felel a londoni kormányban, azt mondta a brit parlamentben, hogy változtatni fog a rendszeren, ám hogy mit, azt "idővel", a következő hetekben árulják el - derült ki a Business Insider tudósításából. Szerinte nem fogják megsérteni az EU-val erről kötött nemzetközi megállapodást. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság brexitügyekben felelős biztosa már Truss parlamenti felszólalása közben nyilvánosságra hozta közleményét, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosításra, ha az sérti az EU érdekeit, Brüsszel reagálni fog. Ugyanakkor előkészítenek egy újabb javaslatot a szabályozás rugalmasabbá tételére.

Az északír protokollról Boris Johnson brit miniszterelnök előző (2019 augusztusától a 2019. decemberi előrehozott választásokig hivatalban lévő) kormánya állapodott meg, az Európai Bizottsággal (azaz nem keverendő össze az egy évvel később kötött kereskedelmi egyezséggel). Azt a feladványt kellett megoldaniuk a feleknek, hogy a brexit után is jelképes maradhasson az ír-északír határ, ami a katolikus és a protestáns ír közösségek békéjének biztosítéka.

Egy ország két rendszer

Ez úgy oldható meg, hogy Észak-Írország része marad az EU vámuniójának és egységes piacának. Miután Johnson kormánya azt akarta, hogy az Egyesült Királyság önálló vámrezsimbe és gazdasági szabályozási környezetbe kerüljön, létrejött egy csinos kis ellentmondás, amit az északír protokoll hivatott feloldani. E szerint a brit hatóságoknak az EU ügynökeként el kellene végezniük a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó termékek ellenőrzését abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az uniós szabványoknak, továbbá le kellene vámolniuk az árukat.

Ezzel de facto vámhatár jönne létre az Ír-tengeren Észak-Írország és Nagy-Britannia között, amit az északír brit unionista elit és a jelenlegi brit kormány sem fogad el. Az előbbi azért, mert attól tart, hogy ez az első lépés Észak-Írország kiválásának az Egyesült Királyságból, az utóbbi azért, mert elkötelezett híve a brexitnek, amit sért, hogy a brit gazdasági szabályozás nem érvényesülhet egységesen minden brit tagállamban.

Részleges felfüggesztés

Ezért a londoni vezetés fel akarja függeszteni a protokoll egyes részeit, ha nem tud megállapodni Brüsszellel annak bizonyos módosításairól. Az első kérdés a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó áruk ellenőrzése. Ezek bonyolult ellenőrzését úgy egyszerűsítenék le, hogy a kifejezetten Észak-Írországban irányuló árukat nem ellenőriznék, azaz zöld utat kapának, míg az Észak-Írországon keresztül az Ír Köztársaságba szánt árukat ellenőriznék, azaz meg kellene állniuk az ellenőrzés idejére a piros lámpánál. Brüsszelnek az a gondja ezzel, hogy a csempészek Észak-Írországba címeznék a valójában az EU-ba szánt csempészárujukat, amelyek azután átkelnének a jelképes ír-északír határon.

Ezért az ellenőrzéssel járó papírmunka könnyítését javasolta, például azt, hogy egy-egy kamiont, konténert egy egységként kezeljenek, azaz ne egyenként vegyék szemügyre a rajta lévő árukat, ami az uniós szakértők szerint 50-80 százalékkal csökkentené a papírmunkát. Abba azonban nem mennek bele, hogy brit gyártók önkéntes bevallásaiban szereplő adatokat fogadják el. Brüsszel szerint könnyebben mennének a dolgok, ha a brit fél jobb valós idejű kereskedelmi adatokat szolgáltatna a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó árukra vonatkozóan.

A gond az, hogy miközben láthatóan az lenne a megegyezés kulcsa, hogy a felek kölcsönösen megbíznának egymásban, mindkét oldalon elismerik, hogy erre nincsenek felkészülve.

Cikk-cakkos viszonyok

A 2019-es brexitmegállapodás szerint a brit kormánynak bármely gazdaági támogatási döntéséhez meg kellene szereznie az EU hozzájárulását, ami érinti Észak-Írországot, még akkor is, ha elsősorban Nagy-Britanniában akarják érvényesíteni. London szerint ez szükségtelen, mert még azt megelőzően állapodtak meg róla, hogy 2020 végén létrejött volna a felek között a kereskedelmi egyezség, amely szerint osztoznak a támogatásokkal és azok betartásának ellenőrzésével kapcsolatos alapelveken (Trade and Cooperation Agreement, TCA). Az EU egyelőre nem válaszolt arra a javaslatra, hogy ezt a szabályt újra kellene írni.

Ezzel ellentétes a helyzet a gyógyszerekkel kapcsolatban. Az EU belement abba, hogy elfogadja a brit gyógyszerhatóság engedélyeit, azaz nem kell attól tartani, hogy egy olyan gyógyszer, ami Nagy-Britanniában elérhető a brit állampolgároknak, Észak-Írországban nem írható fel a szintén brit állampolgároknak, mert az uniós gyógyszerhatóság még nem engedélyezte a forgalmazásukat. Itt megvan tehát a bizalom: az EU bízik a brit hatóság szigorúságában. A brit üzleti lapnak nevük elhallgatását kérő tisztviselők azt mondták, hogy ezt a megoldást elfogadhatónak tartják Londonban.

Régi vita a felek között a jogviták rendezése. London szerint a TCA-ban alkalmazott megoldásnak megfelelően minden ilyen ügyet nemzetközi választott bíróság elé kell vinni. Az uniós álláspont azonban az, hogy miután Észak-Írország része az egységes uniós gazdasági térségnek, ezen a területen az Európai Bíróság az illetékes joghatóság. A kompromisszum ezen a téren a két megoldás valamilyen kombinációja lehet. Hasonló a helyzet az áfával: Észak-Írországra az uniós áfaszabályok érvényesek, ám Brüsszel nem zárja ki, hogy ha a brit kormány például kedvezményeket akar alkalmazni ezen a téren, azt Észak-Írországban is érvényesítsék.