Oroszországot és Észak-Koreát egyaránt kőkemény gazdasági szankciók sújtják, ami elég indok arra, hogy keressék egymás társaságát abban a reményben, hogy volna mit nyújtaniuk egymás számára. Eközben kéz a kézben dacolhatnak azokkal az országokkal, amelyek szeretnének olyan világban élni, amire jó közelítéssel állítható, hogy a jog uralmára alapul - idézi szakértők értékelését a Voice fo America.

Alekszander Macegora, Oroszország phenjani nagykövete július közepén feltűnést keltett az Izvesztyija napilapnak adott nyilatkozatával, amely szerint országa észak-koreai vendégmunkásokat alkalmazna a porig rombolt Donbasz helyreállítására. (Ez azt tükrözi, hogy Moszkva nem szándékozik lemondani a megszállt területekről valamilyen békealku keretében.)

Nem erősítették meg

Úgy tűnik, egyfajta barterről lenne szó, ugyanis a Moscow Times cikke szerint szerint a posztsztálinista észak-koreai rezsimet érdekelnék azok az ipari termékek, amelyek az Ukrajnától lenyúlni szándékozott területen készülnek. Szakértők szerint ezen túl Oroszország gabonát és energiahordozókat is szállíthat Észak-Koreába, és részt vállalhat az ország atomfegyver-fejlesztési programjában.

Az amerikai hírportál koreai részlege felvette a kapcsolatot Oroszország washingtoni nagykövetségével, valamint a moszkvai külügyminisztériummal, hogy kommentálják Macegora megjegyzését, de nem kaptak választ. Ugyanezt megtették Észak-Korea ENSZ-képviseletével is, és ugyanígy jártak.

Voltaképpen tilos

Valójában egy ilyen együttműködés Oroszország számára tiltott dolog, ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelynek az ország állandó tagja, 2017 decemberében elfogadott egy határozatot, amely tiltja észak-koreai munkások alkalmazását a tanács tagállamainak. Ezzel válaszoltak Phenjan akkori interkontinentális ballisztikus rakétákkal folytatott kísérleteire. 

A devizabevételre hajtva a posztsztálinista rezsim hosszú ideje küldött vendégmunkásokat Oroszországba, amerikai becslés szerint az ENSZ-határozat előtt 30 ezren dolgoztak így orosz cégeknél. Moszkva 2020 márciusában elismerte, hogy 511 észak-koreai maradt Oroszországban.

Újra bimbózó kapcsolatok

Moszkva és Phenjan baráti kapcsolatokat ápolt egymással a hidegháború alatt, ám a Szovjetunió összeomlásával eltávolodtak egymástól. Elemzők úgy látják, hogy az Ukrajnában kirobbantott háború újra összehozta a feleket, legalábbis a dzsucse ideológiát követő rezsim vezetői láthatóan azonnal felismerték, hogy ha az elszigetelődő oroszokkal erősítik országuk a kapcsolatait, az enyhíthet saját elszigeteltségükön.

Így aztán szabályosan megkörnyékezték orosz kollégáikat. A háború kitörése után Észak-Korea azon kevés ország között volt, amely elutasította az orosz vezetés elítélését az ENSZ-ben az agresszió miatt. Július elején, még Macegora nyilatkozata előtt elismerték a Donbaszban alakult két oroszbarát bábállamot. Öt nappal ezt követően a phenjani külügyminisztérium kiadott egy állásfoglalást, miszerint a két ország stratégiai kapcsolatai új magasságra hágtak.