Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az észak-koreai diplomácia keménykedő módszerét vette át azzal, hogy egyik pillanatról a másikra lemondta csúcstalálkozóját Kim Dzsongunnal, a dzsucse ideológiát követő rezsim vezetőjével. Válaszul az ezt megelőzően ellenséges phenjani kommunikációt felváltotta egy békülékeny üzenet arról, hogy készek bármikor, bárhol tisztázni a felek nézeteltéréseit.

Dél-Korea túlbecsülte, mennyire fontos az USA-nak Észak-Korea nukleáris arzenáljának leszerelése és túl nagy ígérettel próbálta eladni ennek lehetőségét Washingtonnak - vélik dél-koreai szakértők. Trump rájött, hogy túl nagy reményeket keltve ülne le a tárgyalóasztal mellé, ami nagy csalódáshoz vezetne. Ezért mondta le a csúcsot anélkül, hogy előtte akár az amerikai kongresszust, akár Szöult értesítette volna.

Kapcsolódó

Ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót azzal, hogy a lemondólevél végén arra biztatja a phenjani vezetést: forduljon hozzá bátran, ha tárgyalni akar. Robert Manning biztonságpolitikai szakértő ennek alapján inkább halasztásnak, mint lemondásnak látja Trump levelét. A lényeg, hogy megmutatta: nem akarja mindenáron a találkozót, mire a folytatásért szinte könyörgő választ kapott - írta a Business Insider egyik cikke.

Nem így volt

Éppen ellenkezőjéről szól az amerikai hírportál másik írása. E szerint Trump a június 12-ére tervezett szingapúri csúcs lemondásával valami olyasmit adott Kimnek, amit az akart. Valójában már a csúcstalálkozó lehetősége legitimálta a phenjani rezsimet a világ közvéleménye előtt, amim elmaradása nem változtat. Az amerikai MIT egyetem professzora Vipin Narang úgy véli, rossz nap volt a lemondás napja az USA-nak.

Először is a viszony lehűlésével Észak-Koreát semmi sem készteti arra, hogy feladja nukleáris fegyvereit. Másodszor mondván, hogy megtette a rendezés érdekében, ami tőle tellett, legfőbb szövetségesét, Kínát leválaszthatja az ország ellen nemzetközi korlátozásokat érvényesítő államok csoportjáról. Harmadszor miután a dél-koreaiak csalódtak, gyengül az USA-hoz fűződő viszonyuk. Végül negyedszer azzal, hogy Trump állt fel az asztal mellől, mielőtt leült volna, magára vette, hogy ő akasztotta meg az enyhülési folyamatot.

Ha okos, hallgat

Az előbbiekkel szemben egészen másként értelmezi a Trump lépésére adott phenjani választ David Santoro, a nukleáris fegyverkezés szakértője. Ha Kim okos, akkor most hallgat - mondta. Megkapta, amit akart, megtarthatja atomrakétáit és jobban koncentrálhat az országában csendben zajló gazdasági reformokra, illetve a regionális szövetségépítésre Kínával és esetleg Oroszországgal.

Emellett van, aki az amerikai elnök motivációjáról is másként vélekedik. Trump számára világossá vált, hogy Észak-Korea nem fogadja el az egyoldalú atomleszerelést, amelyet az amerikai diplomácia követelt. Azért mondta le a csúcsot, mert a visszautasítás nagyon kínos lett volna - fejtegette Ian Bremmer az Eurasia Group kutatóintézet vezetője. A szakértő attól tart, hogy Észak-Korea hamarosan újabb tesztet hajthat végre egy interkontinentális rakétával, ami a legnagyobb fenyegetést jelenti az USA-ra.

Bremmer arra is felhívja a figyelmet, hogy Trump azért adott engedményeket a kereskedelmi vitákban Kínának, mert meg akarta nyerni Peking támogatását az Észak-Koreával folytatott meccséhez. Ezért attól tarthatunk, hogy a következő időszakban az elnök újra keményebben lép fel kínai partnereivel szemben.

A fotó forrása: AFP